Az idén is minden héten különböző híreket s véleményeket lehetett hallani folyamatosan az időjósoktól, a hírekben, a gazdáktól, termelőktől:

„Nem várható eső ezen a héten sem...”

„Már túl sok az eső az ország néhány részén...”

„Nem telítődtek vízzel a talajok...”

„A csapadék hiány egyre súlyosabb veszteségeket okoz...”

„A termést veszélyezteti az aszály...”

„Utolsó pillanatban menekült meg a kukorica...”

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.  Az időjárás okozta veszélyek, sőt károk, minden évben kerülgetik a gazdákat is és meg is jelennek, amelyek rövid távon az adott növényeket gyötrik meg, de közép- és hosszútávon a termőtalajok minőségét rombolják.

A TERMŐTALAJOKRA HATÓ KÁROS HATÁSOK LEHETNEK:

időjárástól származók, azaz

• sok csapadék, belvíz,
• csapadékhiány,
• tartós aszály,
• légköri aszály,

egyéb emberi behatások, azaz

• rosszul és/vagy rosszkor elvégzett szántás és más talajműveletek,
• szerves anyag (szármaradvány) elherdálása, jelentős és folyamatos csökkentése,
• nem okszerű kemizálás,
• Nitrogén-ciklus felborítása, a talajok N-mentesítésének előidézése,
• mikroorganizmusok mennyiségének jelentős csökkentése.

A SZERVES ANYAG ELVESZTEGETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

• szűk művelhetőségi talajnedvesség tartomány,
• gyenge nedvesség visszatartás,
• gyorsan ülepedő talaj,
• nagy érzékenység a tömörödésre,
• rövid hatástartam (pl. lazítás után!),
• eliszapolódó, majd kérgesedő talajszerkezet,
• hasznos talajbiológiai folyamatok szünetelése.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TALAJBAKTÉRIUMOKRA, TALAJALGÁKRA?

• Folyamatosan degradálódik a talajok állapota.
• A lebutított vetésszerkezet renyhe talajéletet okoz.
• Romlik a talajok termékenysége.
• A felhasznált kemikáliák szükségesek, de károsak a talaj számára.
• A nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre.
• Csökken a talajok széntároló (megkötő) képessége, nő a CO₂ kibocsájtás az atmoszférába.
• Nincs szerves-anyag utánpótlás.

ŐRÜLT TEMPÓBAN OLVAD A LÁBUNK ALATT A TALAJ

és AZ ÓRA KETYEG…

• Csak Európában óránként 11 hektárral kevesebb a szántóföld!
• Évente 50 ezer km² –rel kevesebb mezőgazdasági terület a világon!
• 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg évente!
• 17 –szer gyorsabb a TALAJ pusztulása, mint az épülése Európában!

A gazdák felelőssége, hogy a TERMŐTALAJ regenerálásával csökkentik-e a CO₂-kibocsátást!

• Az ökológiai szemléletű gazdálkodásra való áttéréssel
• Szántás kerülésével, ha lehetséges
• Talajoltással (pl. humifikáció)
• Szerves-anyagok feltárásával (szárbontással)
• Gazdagabb vetésforgó alkalmazásával?!

Mit nyújt mindehhez a BactoFil technológia?

• Légköri nitrogén bevitelét a körforgásba, a felvehetetlen tápanyagok felvehetővé alakítását.
• Humifikációt.
• Gyorsabb csírázást, kelést, erősebb gyökérzetet.
• A műtrágyák jobb hasznosulását.
• Talajszerkezet javulást, könnyebb talajművelést, hosszabb távon üzemanyag megtakarítást.
• Jobb vízháztartást, vízmegtartást, szárazságtűrést.
• A növényvédelem hatékony támogatását.
• Komplex növénytámogatást, BIZTOSABB termést!

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ

 JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!

Itt a legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert ezekhez a növény a talajból már 1x felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot.

Ha VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.)

100-130 kg N, 50-70 kg P₂O₅ és 80-170 kg K₂O

AMI HÁNY FORINTOT IS ÉR MA LISTAÁRON?????

MI A MEGOLDÁS?

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL^® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

Mindez megfelelő agrotechnikával és a CELL^® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Ha a CELL^® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az utóvetemény egészségi állapota.

Felhasználási javaslat: A CELL^® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba VISSZA kell dolgozni.

Kedvező csomagajánlatunkért keresse területi kollégáinkat!

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.