Hírlevélre feliratkozás

Az alábbi adatlapot kitöltve Ön is fel tud iratkozni hírlevelünkre.
Kérjük, hogy nevét és e-mail címét pontosan adja meg, hogy hírlevelünket sikeresen tudjuk kézbesíteni!
A sikeres hírlevélre feliratkozáshoz az Ön által megadot e-mail címre küldünk egy e-mailt, amelyben talál egy linket. Önnek a linkre kell kattintania, és ezzel zárul a feliratkozás!
Köszönjük!

Hírleveleink

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?

2021.10.05.Daoda Zoltán AGRO.bio

 

Az idén is minden héten különböző híreket s véleményeket lehetett hallani folyamatosan az időjósoktól, a hírekben, a gazdáktól, termelőktől:

 

„Nem várható eső ezen a héten sem...”

„Már túl sok az eső az ország néhány részén...”

„Nem telítődtek vízzel a talajok...”

„A csapadék hiány egyre súlyosabb veszteségeket okoz...”

„A termést veszélyezteti az aszály...”

„Utolsó pillanatban menekült meg a kukorica...”

 

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.  Az időjárás okozta veszélyek, sőt károk, minden évben kerülgetik a gazdákat is és meg is jelennek, amelyek rövid távon az adott növényeket gyötrik meg, de közép- és hosszútávon a termőtalajok minőségét rombolják.

 

A TERMŐTALAJOKRA HATÓ KÁROS HATÁSOK LEHETNEK:

 

időjárástól származók, azaz

 

  • sok csapadék, belvíz,
  • csapadékhiány,
  • tartós aszály,
  • légköri aszály,

 

egyéb emberi behatások, azaz

 

  • rosszul és/vagy rosszkor elvégzett szántás és más talajműveletek,
  • szerves anyag (szármaradvány) elherdálása, jelentős és folyamatos csökkentése,
  • nem okszerű kemizálás,
  • Nitrogén-ciklus felborítása, a talajok N-mentesítésének előidézése,
  • mikroorganizmusok mennyiségének jelentős csökkentése.

 

A SZERVES ANYAG ELVESZTEGETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

 

  • szűk művelhetőségi talajnedvesség tartomány,
  • gyenge nedvesség visszatartás,
  • gyorsan ülepedő talaj,
  • nagy érzékenység a tömörödésre,
  • rövid hatástartam (pl. lazítás után!),
  • eliszapolódó, majd kérgesedő talajszerkezet,
  • hasznos talajbiológiai folyamatok szünetelése.

 

 

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TALAJBAKTÉRIUMOKRA, TALAJALGÁKRA?

 

  • Folyamatosan degradálódik a talajok állapota.
  • A lebutított vetésszerkezet renyhe talajéletet okoz.
  • Romlik a talajok termékenysége.
  • A felhasznált kemikáliák szükségesek, de károsak a talaj számára.
  • A nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre.
  • Csökken a talajok széntároló (megkötő) képessége, nő a COkibocsájtás az atmoszférába.
  • Nincs szerves-anyag utánpótlás.

 

ŐRÜLT TEMPÓBAN OLVAD A LÁBUNK ALATT A TALAJ

 

és AZ ÓRA KETYEG…

 

  • Csak Európában óránként 11 hektárral kevesebb a szántóföld!
  • Évente 50 ezer km2 –rel kevesebb mezőgazdasági terület a világon!
  • 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg évente!
  • 17 –szer gyorsabb a TALAJ pusztulása, mint az épülése Európában!

 

A gazdák felelőssége, hogy a TERMŐTALAJ regenerálásával csökkentik-e a CO2-kibocsátást!

 

  • Az ökológiai szemléletű gazdálkodásra való áttéréssel
  • Szántás kerülésével, ha lehetséges
  • Talajoltással (pl. humifikáció)
  • Szerves-anyagok feltárásával (szárbontással)
  • Gazdagabb vetésforgó alkalmazásával?!

 

Mit nyújt mindehhez a BactoFil technológia?

 

  • Légköri nitrogén bevitelét a körforgásba, a felvehetetlen tápanyagok felvehetővé alakítását.
  • Humifikációt.
  • Gyorsabb csírázást, kelést, erősebb gyökérzetet.
  • A műtrágyák jobb hasznosulását.
  • Talajszerkezet javulást, könnyebb talajművelést, hosszabb távon üzemanyag megtakarítást.
  • Jobb vízháztartást, vízmegtartást, szárazságtűrést.
  • A növényvédelem hatékony támogatását.
  • Komplex növénytámogatást, BIZTOSABB termést!

 

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ

 JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!

 

Itt a legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert ezekhez a növény a talajból már 1x felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot.

Ha VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

 

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.)

 

100-130 kg N, 50-70 kg P2O5 és 80-170 kg K2O

 

AMI HÁNY FORINTOT IS ÉR MA LISTAÁRON?????

 

MI A MEGOLDÁS?

 

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

 

 

Mindez megfelelő agrotechnikával és a CELL® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

 

cell5     cell4

 

Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az utóvetemény egészségi állapota.

 

Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba VISSZA kell dolgozni.

 

Kedvező csomagajánlatunkért keresse területi kollégáinkat!

 

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.