A baktériumok, így a talajbaktériumok is mindennapi életünk szerves részei. Nem is gondolnánk, de az egyik legnagyobb közösség, amivel az emberiség együtt él az a baktériumok közössége. Életünk minden pillanatában kapcsolatban vagyunk velük, még ha ezt nem is érzékeljük. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: egészségügy, szépségipar, szennyvíztisztítás, élelmiszeripar, trágyakezelés, környezetvédelem, stb. Amikor a földi élet megalapozóiról, a ciano-baktériumokról beszélünk, akkor pedig végképp el kell, hogy felejtsük a kétkedést a baktériumokkal szemben.
A talajbaktériumok szerepe
A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A talajbaktériumok a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezzel tehát azt is kijelentjük, hogy a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90 % körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.
Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Ma a talajok romlása 3-35–ször gyorsabb, mint azok épülése kemikalizációja . Egyes kutatások szerint legfeljebb 60 évre elegendő termőtalajunk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.
A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.
Baktérium= baktérium?
A helytelen és hamis kommunikáció eredményeként ma sok termelő nem tesz különbséget a baktériumtrágyák között, és ma úgy értékelik a baktériumtrágyákat, hogy azok egyformák, tulajdonképpen mindegy is, hogy melyiket használják. Nos, ez óriási hiba, tévedés! Olyan, mintha egyenlőséget tennénk pl. a tejsavbaktériumok és az E-coli között, vagy azt mondanánk, hogy az Erwinia amylovora (tűzelhalás) baktérium és a Pneumococcus (pl. tüdőgyulladás) baktérium között nincs különbség. Nyilván ezek a példák extrémek és szélsőségesek, de ezzel is érzékeltetni szeretnénk, hogy mennyire fontos különbséget tenni egyes baktériumokat tartalmazó termékek között.
Hosszabb távú hatások
A talajbaktériumok technológiába állítása és hosszabbtávú (2-3 éves) használata már igen komoly előnyöket biztosít. Tartós használatuk javítja a humifikációt, növeli a talaj humusztartalmát. A BactoFil® termékek talajépítő tulajdonságai miatt minőségi változáson megy át a kolloid rendszer, javul a vízmegtartó képesség és a teljes talajszerkezet. A művelhetőség javulása a munkagépek üzemanyag fogyasztásával mérhető, mely pl. 20-30% -os megtakarítást is elérhet egy kötött talaj esetében.
Azonnali hatások
A talajbaktériumoknak vannak természetesen azonnal mutatkozó hatása is. Ilyenek a légköri nitrogénkötés, melyet sajnos többen misztifikálnak. Az AGRO.bio több nitrogénkötő törzset is használ termékeiben, de egyikről sem állítja, hogy képes lenne 180 kg nitrogén megkötésére. Ma a világon a leghatékonyabbnak tekintett törzsek az Azotobacter és Azospirillum.
A Pasteur- intézet szerint az előbbi 15-25 kg, az utóbbi 60-80 kg nitrogén (N) biológiai hatását képes biztosítani szántóföldi körülmények között. Ezt is úgy kell értelmezni, hogy a vegetáció alatt folyamatosan biztosítják a nitrogént, melyet részben a talaj porózus részeiben lévő levegőből kötnek meg, részben a talajban lévő szerves vegyületekből szabadítanak fel. Ha figyelembe vesszük a nagyadagú nitrogén viselkedését a vetés előtt kijuttatva, vagy a csapadékhoz kötött nitrogénhasznosulási eredményeket, akkor ez felbecsülhetetlen értékké válik. Szintén azonnali érzékelhető előny a hormon- és vitamintermelés.
Foszfor és kálium hasznosulás
Hasonlóan közvetlen előny a talajban és a növényi maradványokban lévő, a kultúrnövények számára amúgy felvehetetlen foszfor (P) és kálium (K) feltárása és felvehetővé tétele a termesztett növények számára. Itt jegyezzük meg, hogy az ásványiasodott foszfor és kálium feltárása a talajból a BactoFil® termékek sajátossága, ezt más baktériumtrágya nem tudja. A talajbaktériumok tudatos használatával kultúrától és növénymaradványtól függően nagyságrendileg 20 – 90 ezer Ft értékű hatóanyag megtakarításáról beszélhetünk vegetációnként!
Kézzelfogható és azonnali hatás a sziderofor termelés. A talajban élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) állandó versenyben vannak a vas-ionokért, melyek kulcsszerepet töltenek be szaporodásukban. A BactoFil® termékekben lévő Pseudomonas fluorescens ma az egyik legelismertebb sziderofor (kis molekulájú szerves vegyületek) termelő, így intenzíven vonja el a vasat más mikroorganizmusok pl. a Fusarium vagy Sclerotinia elől. Ezt „talajfertőtlenítő” hatásnak nevezi a szakma, bár a „fonalas gomba szaporodásgátlás” helytállóbb lenne.
