Hírlevélre feliratkozás

Az alábbi adatlapot kitöltve Ön is fel tud iratkozni hírlevelünkre.
Kérjük, hogy nevét és e-mail címét pontosan adja meg, hogy hírlevelünket sikeresen tudjuk kézbesíteni!
A sikeres hírlevélre feliratkozáshoz az Ön által megadot e-mail címre küldünk egy e-mailt, amelyben talál egy linket. Önnek a linkre kell kattintania, és ezzel zárul a feliratkozás!
Köszönjük!

Hírleveleink

Talajélet

2021.02.22.Daoda Zoltán AGRO.bio

A talaj mondhatni a leggazdagabb élettér a Földön. Élő és élettelen komponensekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több fajta élőlényt találunk, mint ahány embert a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.

E talajt alkotó élőlények bonyolult faji összetétele az edafon, melynek összetevői:

 

  • Mikroszervezetek: baktériumok, sugárgombák és cianobaktériumok, a gombák és a vírusok.
  • Állatok: mikrofauna (egysejtűek, fonálférgek), mezofauna (ugróvillások, termeszek, atkák stb.) és makrofauna (rovarok, puhatestűek stb.).
  • Növények: mikro-méretűek (algák) és magasabb rendűek (magvak, gumók, hagymák, gyökerek stb.)

 

A réteken s legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A talajlakók különböző méretűek lehetnek a mikroszkopikus élőlényektől egészen a nagyobb testű gerincesekig.

A nagyobb (nem mikroszkopikus) élőlények (pl. a vakondok, hörcsögök, egerek, gyűrűsférgek stb.) járatokat hoznak létre, amellyel makropórusokat hoznak létre, ezzel segítik a talaj levegőzöttségét, szellőzését. Az elhalt gyökerek járatai hasonló tagoltságot eredményez. Az állatok különböző szerves és ásványi anyagokat kevernek össze, és szállíthatnak is az egyes talajrétegek között. Az állatok bélcsatornáján áthaladó anyagok jelentős változáson mennek át. Olyan ragasztóanyagokkal keverednek itt, amelyek jelentősen segíthetik a humuszanyagok képződését. Kiemelten fontos pl. a giliszták hatása, melyek mészmirigyeik váladékával átitatják a talajt, így elősegítik a kalcium szerves anyaghoz való kötődését.

A mikroszervezetek is jelentős szerepet töltenek be mind a humusz képződésében, mind annak lebontásában és az ásványi anyagokat pedig a növények számára hozzáférhetővé teszik. Így alakul ki egy egyensúlyi helyzet a talajban található szerves anyag állapotában. A szerves anyag felhalmozódása akkor történik, ha a lebontásban szünet áll be. Ez köszönhető a hőmérséklet vagy a talajnedvesség csökkenésének. Ha egész évben optimális hőmérsékleti, nedvességi és pH viszonyok vannak a talajban, akkor szinte azonnal lebomlik minden szerves anyag és nem halmozódik fel belőle semmi.

A talaj edafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában és a tápanyag körforgásában. A légkörre is hatással vannak, mivel csökkentik a szén-dioxid képződést azzal, hogy megkötik a szenet, így mérsékelik az üvegházhatást. Egyensúlyi állapotban a növényi kártevőket és az állati kórokozókat visszaszorítják, szennyezett talaj bioremediációval szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásuknál pedig a talaj szervesanyag tartalmába épülnek be.

Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységűvé vált talajok s ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következett be. A talajdegradáció és a mikro- és makrobiológiai talajbiom romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.

 

Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak, paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet és talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai- és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük, így a megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett hozzájárulhatunk a növényi élet serkentéséhez és tápanyagellátásához.

A talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni, így a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90 % körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Egyes kutatások szerint ma a talajok romlása 3-35–ször gyorsabb, mint azok épülése kemikalizációja s így legfeljebb 50 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.

A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

 

Ahhoz, hogy eldönthessük vajon serkenteni (aerob túlsúly) vagy visszafogni (anaerob túlsúly) kell-e a talajéletet, ismernünk kell az adott terület sajátos (mikro)biológiai dinamikáját és a talaj szervesanyag-tőkéjének nagyságát. Ezen szempontoknak a termesztésben való figyelembevételével teremthető meg a talaj biológiai egyensúlya, az egészséges talajállapot.

 

Növelje a növénytermesztés biztonságát és őrizze meg talajainak termőképességét

az AGRO.bio mikrobiológiai termékeinek használatával!

www.agrobio.hu

 

Tavasszal a komplex talajoltással, a BactoFil® Kukoricával és Napraforgóval a növényekben rejlő genetikai potenciál kifejezésre jutását segíti, és az alkalmazott technológiai elemek hatását erősíti, támogatja. A bőtermő fajták termése növekszik, a jó kelési erélyű fajták korai növekedése felgyorsul, az intenzív fejlődésű fajták vegetatív tömege még gyorsabban gyarapszik, a kombinációban alkalmazott kezelések hatásfoka jelentősen javul.

CELL® – a szármaradványokból aranyat csinál!

TrichoMax® –a talajból fertőző gombák fertőzését csökkenti

AlgaTer® talajalga – biológiai talajtakarásával jelentősen csökkenti a talajeróziót és növeli a termőtalaj víztartóképességét.

Algafix® - hosszúhatású kinetin bomba, növekedésserkentő lombtrágya

 

 

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.

 

Marketing anyagok