Tél van, a természet még nyugalomban pihen, de benne szunnyad már a következő vegetáció. A gazdáknak ilyenkor kell felkészülni az előttük álló évra, megtervezni a vetésszerkezetet, a vetőmag- és műtrágya vásárlást valamint szerződéseket kötni a termények értékesítésére. Tavaly a magas terményárak és a kedvező szerrződési ajánlatok mellett bátrabban tervezhettek a gazdák. Ősszel a lecsökkent terményárak és a bizonytalan felvásárlás miatt a gazdálkodók nagy része takarékosságból nem szórt ki P és K alapműtrágyát. Mit tehetnek ők tavasszal?

Egyik lehetőség, hogy tavasszal kiszórják a P és K műtrágyákat a talajra és bedolgozzák. A magas műtrágya árak és az alacsony terményárakból fakadó kisebb bevételek miatt a gazdálkodóknak alaposan át kell számolniuk, hogy megtérül-e ez a befektetés. A másik megoldás, amely olcsóbbnak és hatékonyabbnak látszik, olyan baktériumtrágyák - például a BactoFil - alkalmazása, amelyek a talajban ásványi formában megkötött P és K tápanyagokat feltárják.

A tavasz első feladata lesz az őszi gabonák fejtrágyázása. A kemény tél után, amely megviselte a gabonákat, N műtrágyákkal segítenünk kell a fejlődésük megindulását. Márciusban fejeződik be a gabonák bokrosodása, ilyenkor játszódik le a kalász differenciálódás, amely nagymértékben meghatározza a későbbi termést. Fejtrágyázásra a 34%-os Ammónium-nitrát vagy a 27%-os Pétisó javasolt. Az Ammónium-nitrát hatása gyorsabb, de nagyobb a kimosódási veszteség, míg a Pétisó hatása lassabb, tartósabb, kisebb a veszteség és ez a termék a talaj pH érték szempontjából is kedvezőbb, hiszen kalcium és magnézium tartalma miatt kevésbé savanyítja a talajt. Az első fejtrágyázás alkalmával ezekből a műtrágyákból 200 kg/ha-os adagot célszerű kiszórni. Az őszi gabonák második fejtrágyázását április második felében, a szárba menés végén, kalászhányás kezdetén célszerű elvégezni. Ilyenkor 100 kg/ha-os adagot célszerű kiszórni Ammónium-nitrátból vagy Pétisóból. A harmadik fejtrágyázásra célszerűbb lombtrágyát használni, amely a minőséget javítja.

Tavasszal a legnagyobb területen vetett növény a kukorica, majd ezt követi a napraforgó. A kukorica alá tavasszal 400-500 kg/ha nitrogéntrágyát adagolnak ki. Javítható a műtrágyák hatékonysága, ha osztottan, vetés előtt- és vetéssel egy menetben juttatjuk ki azokat. Komplex műtrágyák is kiadhatók, de a viszonylag magas áruk és a kukorica jelenlegi alacsony értékesítési árszintje miatt nagyon át kell gondolni, hogy a későbbiekben megtérül-e ez a befektetés.

Jelentősen csökkenthetők a N műtrágyák - akár 250-300 kg/ha-os adagra - BactoFil talajbaktérium készítmények használatával. Az ebben lévő baktériumok a levegő Nitrogénjének a megkötésével mintegy 60-80 kg/ha N-nek megfelelő növénytápláló hatást fejtenek ki. További előnyük, hogy a talajban lekötődött tápanyagokból 30-40 kg/ha P és K tápanyagot tárnak fel.

A napraforgó kevésbé N igényes, 150 200 kg/ha Pétisó elegendő a vetés előtt. A napraforgónak inkább a P és a K igénye magasabb. Itt olyan komplex műtrágyák kijuttatása ajánlott elsúsorban a vetéssel egy menetben, amelyek több P és K hatóanyagot tartalmaznak (pl.: 0:20:30). A napraforgó is jól reagál a BactoFil kijuttatására és általa a műtrágyázási költségek a felére csökkenthetők.

Véleményem szerint a sok bizonytalan termelési tényező mellett az idei évben az ésszerű takarékosság lehet a cél és nem mindenáron a termésátlagok fokozása. Természetesen minden gazdálkodónak saját magának kell döntenie - ismerve talajai tápanyagszintjét, termőképességét és saját anyagi lehetőségeit - arról, hogy milyen tápanyag visszapótlási technológiát választ.

Dr. Kiss János, Tolna és Baranya megyei képviselő (tel.: 20-939-3951)