Arra szolgál, hogy a talaj tápanyagtartalmának vizsgálatára alkalmas minta álljon rendelkezésre. Ha egy gazdaságban kellő rendszerességgel végeznek talajmintavétel alapján laborelemzést, a termesztett növény egyedi igényeihez igazodva biztosítható lesz a tápanyag pótlása, valamint alapot képez egy hatékony tápanyag gazdálkodási terv elkészítéséhez.
Akár rendellenességet észlelünk a termelés során, törekszünk a környezetvédelmi előírások betartására, vagy mérhető bizonyosságot szeretnénk, a talajmintavétel alapú talajtani vizsgálat mindenképp a hasznunkra válik. A talajmintavétel ugyanis pontos képet ad talajunk állapotáról, a rendelkezésre álló tápanyagokról, és segít kiszűrni az esetleges problémákat.
Hogyan zajlik?
A talajmintavétel első lépése a terület felosztása, amely meghatározza, hogy mely pontokból érdemes részmintát venni az optimális, használható átlagmintához. Általánosan 14-20 részmintára van szükség, amely hozzávetőleg 1 kg mennyiségű átlagmintát tesz ki. A talajmintavétel helyes módszere kiemelt feltétele annak, hogy a talajvizsgálat hiteles adatokkal szolgáljon.
A megfelelő felosztás mellett lényeges a talajmintavétel mélysége is. Ez aszerint változik, hogy a vizsgált terület szántóföldi kultúra (0-30cm), bogyós ültetvény, szőlő vagy csonthéjas ültetvény (0-30 cm és 30-60 cm).
A talajmintavétel egyaránt végezhető gépi és kézi fúróeszközökkel. Kell, hogy legyen kéznél az átlagmintához képest elegendő méretű vízhatlan tasak, amelyen jelölni tudjuk a mintaazonosító jegyet, amely a vizsgálat célját, a gazdálkodó nevét, a mintavétel és a tábla helyét, a minta mélységét és az azonosító jelet tartalmazza.
Mikor érdemes elvégezni?
Talajmintavétel során figyelnünk kell arra, hogy a talaj ne legyen túl száraz vagy túl nedves, azaz még művelhető állapotban legyen. Ideális, ha a mintázás a termés betakarítását követően, de még a trágyázás előtt történik. Figyelem! A kálium-vagy foszfortrágyázás után pedig feltétlenül szükséges várni legalább 3 hónapot, szervestrágyázás után pedig 6 hónapot.
Mely területeket kerüljük?
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy talajmintavétel követelményeit rendelet szabályozza, amely azt is kijelöli, hogy mely területeken tilos mintát venni.
Eszerint talajmintavétel nem ajánlott:
- a tábla széli 2 méteres sávból (szántóföldi kultúra esetén)
- szalmakazal helyéről
- műtrágya/szervestrágya/talajjavító depóniák helyéről
- állatok delelő helyéről
- forgókból
A rendelet betartása a gazdálkodó érdeke is, hiszen ha a fenti helyekről kerül részminta az átlagmintába, az negatív irányba torzíthatja a vizsgálat értékeit.
Mi történik a laboratóriumban?
A talajmintavétel után a mintát laboratóriumba szállítják, ahol talajvizsgálatot végeznek. Ennek során azokat az ásványi elemeket vizsgálják, amelyek a talaj alkotóelemei (pl. kalcium, foszfor, kálium, nátrium stb.). Hogy ezek értékeit megmérhessék, kémiai eljárással vonják ki őket a talajmintából.
A talajmintavétel előnyei
A mintából végzett vizsgálat eredményei pontos rálátást adnak a talajunk tápanyagmennyiségére, így meghatározhatjuk, mekkora mennyiségben érdemes műtrágyát vagy szerves trágyát alkalmaznunk.
Milyen gyakran szükséges a talajmintavétel?
A rendelet szerint legalább 5 évente. Ez alól csak a gyepterületek mentesülnek, ahol elegendő 10 évente sort keríteni a talajmintavétel elvégzésére.
