Biológiai talajtakarással az erózió ellen

2021.02.24.Daoda Zoltán AGRO.bio

A talajerózió a talaj csapadékvíz vagy öntözés által kiváltott eróziója.

A talajerózió során a talaj anyaga elmosódik, csökken a talaj tápanyag- és humusztartalma, romlik a talajszerkezet, ezáltal jelentősen csökken a talaj termőképessége. Szélsőséges esetben a talaj teljesen el is pusztulhat, a felszínen pedig a terméketlen alapkőzet marad hátra.

Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak, de kutatások bizonyították, hogy az esőcseppek felszíni becsapódása (csepperózió), és a talajban szivárgó víz oldó hatása (oldásos erózió) is okoz szerkezetrombolást, illetve anyagveszteséget, ezáltal csökkenve a talaj termőképességét. Hatásának elsősorban a növényzettel nem borított talajfelület van kitéve, amit a domborzati viszonyok (például meredek lejtők) fokoznak. A növényzet nélküli területekről szélsőséges, de nem ritka esetben a termőréteg teljesen lemosódik, így ott már mezőgazdasági művelés vagy erdőtelepítés már nem lehetséges.

A talajok termékenységének és mennyiségi pusztulásának egyik legfontosabb mutatója a talaj vízgazdálkodása. Ideális esetben a talaj a felszínére hulló csapadékot magába fogadja és el is tárolja, hogy a növénynek a tenyészidőszak folyamán kellő mennyiségű nedvesség álljon rendelkezésére. Hazánkban a klímaváltozás egyik legmeghatározóbb tünete a szélsőséges csapadékesemények visszatérési valószínűségének jelentős növekedése. Ennek értelmében az eddig esetleg hónapok alatt lehulló csapadékmennyiség gyakran pár óra alatt hullik le, aminek a talajba történő vezetése és ottani megtartása kulcskérdés.

A fonalas talajalgák gomba és baktériumsejtekkel együttműködésben biofilmkéreg (BSC) kialakításával védik a talajfelszínt a kiszáradástól, növelve a víztartóképességet és így az eróziótól is védik. A legelterjedtebb és nagy ökológiai képességű mikroklorofita csoport a talajkéregalkotó (BSC) Klebsormidium fajok levegőn szaporodó képes fonalas zöldalga fajok, amelyek Közép-Európa réti és erdei talajain egyaránt szaporodóképesek.

A talaj felső 5-20 cm-es rétegében 10°C alatt és 20-30°C között egyaránt megtalálhatók és elterjedtek. Kiemelkedő rehidratációs és dehidratációs képességük miatt jól tolerálják a kiszáradást és az újra nedvesedett környezetben gyorsan szaporodásnak indulnak.

A talajalgák, mint talajkéreg képző, talajkolonizáló mikroorganizmusok

Klebsormidium fonalas zöldalgák

A talajban szétterjedve fonalas szaporodásával és a talajfelszín kolonizálásával (BSC) és EPS termelésével a talajszemcsék aggregálásával lassítja a talaj kiszáradását és erózióját, jelentős mennyiségű értékes és különleges – a növényi élethez szükséges esszenciális lipideket és fehérjéket, aminosavakat tartalmazó biomasszát is képezhet, 100-150 kg/ha mennyiségben, miközben szén-dioxid fixálására képes, mint fotoautotróf szervezet.

Képes alacsony humusztartalmú homoktalajokon is elszaporodni, ahol-mint az autotróf, fotoszintetizáló szervezet-megtelepedve növeli az esszenciális tápanyagtartalmat és fonalas makromorfológia szerveződésével más baktériumok tápanyagául és szaporodási felszínéül szolgál.

Tokaj Kopasz-hegyi kísérletek a löszös talajon bebizonyították

az AlgaTer biológiai talajtakarását és erózió elleni védelmét 2020-ban.

Az egységnyi felületről egységnyi mennyiségű elfolyó víz – melyet mesterséges esőztető berendezéssel juttatunk ki - által erodált talaj mennyiség terén szignifikáns (p<0,01) kezeléshatásokat tapasztaltunk. A májusban kijuttatott, de a talajba nem bedolgozott AlgaTer esetében alakult legkedvezőbben e paraméter értéke, ami a kontrollhoz viszonyítva a talaj erózióérzékenységének hozzávetőlegesen 45 %-os mértékű csökkenését jelezte.

A déli kitettségű sorközök néhány cm magasságú és mintegy 50 %-os takarást biztosító növényzetének hatására kialakuló párásabb felszínközeli mikroklíma és a hosszabb ideig nedvesen maradó talajfelszín kedvező körülményeket biztosított az algafonalak fejlődéséhez.

Rendszeresen ápolt sorköztakaró növényzet „árnyékában” fejlődő algabevonat

(Grand Tokaj Zrt., Szarvas-dűlő, 2020.)

Ennek eredményeként jóval kiterjedtebb és fejlettebb algafilm alakult ki a talaj felületén.

Hogyan befolyásolja az AlgaTer készítmény a tokaji Kopasz-hegy lejtőin található szőlőültetvények lösztalajának erózióérzékenységét és nedvességtartalmát?

A kísérletek együttes elemzése során megállapítható, hogy az egységnyi felületről egységnyi mennyiségű elfolyó víz által erodált talajmennyiséget a kezelések átlagában az AlgaTer 27 %-kal mérsékelte a kontrollhoz viszonyítva a helyszíni mérési módszerből eredő körülmények között.

A talajba munkálás nélküli májusi kijuttatás volt a legkedvezőbb, mert a kontrollhoz viszonyítva a talaj erózióérzékenységének hozzávetőlegesen 45 %-os mértékű csökkenését okozta

Az egységnyi kijuttatott vízmennyiségre eső, egységnyi felületről erodálódó talajmennyiség mutatója alapján a fentiekkel megegyező következtetések voltak levonhatók, azzal az eltéréssel, hogy a tesztelt készítmény erózióvédelmi hatása e paraméter számszerű alakulásában még inkább kifejezésre jutott (14-50 %).

Zala megyei szántóföldi mesterséges esőztetős kísérletek is hasonló eredményt mutattak 2020-ban az AlgaTer biológiai talajtakarásáról

A mesterséges esőztetés okozta talajveszteséget vizsgáltuk. Az AlgaTer-rel kezelt területről mért talajveszteség 51,4 %-kal kevesebb mint a kontroll területen.

Kéreg minták