Ifjabb Delano Roosevelt az USA 32. elnökének a legkisebb, amúgy ötödik gyereke volt. Érdekes véletlen, hogy 1914 augusztus 17-én született és 1988 augusztus 17-én halt meg, pont a 74. születésnapján rákbetegségben. Élertevaló gyerek volt, később neki is lett öt gyereke, igaz, hogy neki feleségből is volt annyi.

1936-ban kapott egy csúnya streptococcus-os torokgyulladást, amibe csaknem belehalt. Az mentette meg az életét, hogy beadták neki a BAYER AG. abszolút gyógyszerújdonságát, aminek Prontosil volt a neve. Ez a gyógyszer egy szulfonamid volt, amelyet a BAYER Gerhard Domagh nevű kutatója által vezetett csoport fejlesztett ki 1932-ben. 1939-ben oda is ítélték az orvosi Nobel díjat Domagh-nak, de nem vehette át, mert Adolf Hitler megtiltotta neki. A tiltás oka az volt, hogy Hitler akkoriban pipa volt mindenre, ami Nobel, mert korábban az egyik Nobel díjas erősen náciellenes véleményének adott hangot.

Lényeg az hozzá, hogy a NEW YORK TIMES azonnal beszámolt a Roosevelt gyerek csodálatos gyógyulásáról, amely egy szulfonamidnak volt köszönhető és ez volt az "antibakteriális kemoterápia használatának a nyitánya".

Pár szó a bacikról és a szulfonamidokról:

A baktériumoknál az antibakteriális szulfonamidok kompetitív inhibitorai a dihidropteroát szintetáz (DHPS) enzimnek. Ez azért fontos, mert ennek hatására alakul át a para-aminobenzoát dihidropteroáttá, amely a folát szintézis kulcseleme. A folátra a sejtben lezajló nukleinsav szintézishez van szükség, amelyek az RNS és a DNS építőelemei és a hiányukban a sejt nem képes osztódni. Ezért a szulfonamidok valójában nem baktericid hatásúak, hiszen nem ölik meg a bacikat, hanem a szaporodásukat gátolják, amit bakteriosztatikus hatásnak neveznek.

Végezetül ifjabb Rooseveltről csak annyit, hogy volt egy akkoriban csúcsszuper tehehészete és ő importálta a FIAT autókat az USA-ba.