A vegetáció végén, a betakarítást követően a búza, kukorica, napraforgó stb. terméseit a gazdálkodók értékesítik. Az árbevételből a költségeket levonva kapjuk a termelő hasznát, amely a jövedelmezőség legfőbb mutatója és a termelés legfontosabb célja.

Ennyi a növénytermesztés haszna? Ez mutatja egyedül a termelés értékteremtő jellegét? Véleményünk szerint nem!

A növények a vegetáció során a szemtermés mellett jelentős mennyiségű zöldtömeget állítanak elő, aminek nyersanyagai:

• a víz,
• a talajból felvett tápelemek
• és a levegőből megkötött széndioxid.

Az érés során a víz nagy része elpárolog, a levelek és a szár megszárad. A felvett tápelemek és a megkötött széndioxid szerves növényi maradék (ún. biomassza-trágya) formájában visszamarad a területen, és csupán a gazda döntésén múlik, hogy mi lesz belőle. Jobb esetben az állattenyésztés „veszi fel”, és szerves trágyaként adja majd vissza később, vagy a talajba keverve visszakerül az onnan felvett tápelemek (makro, mezo -és mikroelemek egyaránt) nagy része, kiegészítve a levegő széndioxidjából készült szerves anyaggal. Ez utóbbi esetekben a talaj szerkezetét és minőségét javító, a termőterület értékét növelő nyersanyagként kell tekintenünk a tarlómaradványokra.

Milyen tömegű biomassza-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen?

• 6 tonna búza szemtermés mellett kb. 8-10 tonna
• 10 tonna kukorica szemtermés mellett kb. 12-15 tonna
• 3,5 tonna napraforgó szemtermés mellett kb. 13-16 tonna (Tóth, Z. 2012)

Ennek a nagy tömegű nyersanyagnak a feldolgozását a talaj élőlényei, elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Ezek a szervezetek a termelődő szerves anyag nagyságrendileg negyedét (ennyit tesz ki az elhaló gyökerek tömege) képesek hatékonyan elbontani, az efölötti mennyiséghez segítségre van szükségük. Az intenzív mezőgazdálkodás számára ma már rendelkezésre állnak azok a speciálisan tarlóbontás céljára kifejlesztett oltóanyagok, amelyek ezt a folyamatot támogatni képesek. Segítségükkel az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek feltáródnak, és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz). A nehezen bomló, magas lignocellulóz és lignin tartalmú részek pedig a humifikáció évtizedekig tartó folyamatába kerülnek, és hosszútávon a talaj minőségét javítják (szerkezeti humusz).

Az AGRO.bio által kifejlesztett BactoFil® Cell -el hatékonyan bontható a visszamaradó szármaradvány és alkalmazásával számos összetett pozitív hatás érhető el:

• Felszabadítja a tápanyagokat a szármaradványokból.
• Könnyebben művelhető, növényi maradványok nélküli, porózusabb talajt eredményez.
• Növényi növekedési hormont termel.
• A légkörből biztosítja a cellulózbontáshoz szükséges nitrogént, a pentozán hatás elkerüléséhez.
• Gátolja a polifág kórokozók (pl. fuzárium) szaporodását, csökkenti életterüket.
• 1 l/ha-os dózisa megkönnyíti a kijuttatást.

2017-ben a pécsi Talajbiológiai Laboratórium szakemberei vizsgálták két talajtípuson (csernozjom és homok) a tarlóbontás mértékének dinamikáját, azaz közel 40 héten keresztül mérték különböző növényi maradványok (búza, kukorica, napraforgó) tömegcsökkenését. A vizsgálat beigazolta, hogy ideális közeli állapotban az elhalt növényi részek a tarlóbontó kezelést követő 10 hónapon belül 80-100%-ban elbomlanak, így lehetővé válik, hogy tápanyag tartalmuk a talaj szerves anyag tartalmának növekedésében és a növények táplálásában hasznosuljon.

Az AGRO.bio demo farm projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil® Cell tarlóbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz képest.

Gyakran előfordul, hogy négy éven belül két olajos növény is megtalálható a vetésforgóban, amelyek magukkal hordozzák a szklerotínia fertőzés gyakoribb kialakulásának veszélyét. A napraforgó és az őszi káposztarepce is fogékony az előbb említett kórokozóval szemben. A vetés előtt kijuttatott Trichoderma harzianum hasznos gombát tartalmazó TrichoMax mikrobiológiai készítmény biokontroll hatásával biztosítja a gyökérkörnyezet egészséges állapotát. Parazitálja a fertőzés forrását jelentő szkleróciumokat (lásd: képek), ezért a későbbi gombaölő szeres állománykezelések hatékonysága is jobb lehet.

A képeken a TrichoMax agresszív gyors „mozgása” látható a szklerócium felé, amelyet végül bekebelez.

Mivel a kalászosokat sok esetben repce követi, érdemes már a nyári tarlóbontás során a BactoFil® Cell 1 l/ha dózisát 1 kg/ha TrichoMax mikrobiológiai készítménnyel kombinálni. A két készítmény a munkagépekre felszerelhető BactoFil® T-Jet kijuttató berendezéssel akár már a tarlóhántással egy menetben a tarlómaradványokra permetezve és a talajba dolgozva alkalmazható. A főnövény aratása és a következő növény vetése közötti rövid idő alatt jó minőségű magágy készítése a tarlóbontás technológiájával sokkal eredményesebben végezhető el!

További információkért kérjük keresse szaktanácsadó kollégáinkat!