2021.05.02.
A biológiai növényvédelem kiemelkedő szereplői a gombafonalak. A gombák és a gyökerek együttélésének mechanizmusával, alkalmazási módjával kapcsolatban számos kérdés felmerülhet. Cikkünkben megválaszoljuk a leggyakoribb kéréseket, és tippeket adunk a gombafonal helyes alkalmazására.
Hogyan védik meg a gombák a növényeket?
Már 1885-ben megfigyelték a gombák és a gyökerek együttélését, melyet mikorrhiza névre kereszteltek. A szó jelentése magyarul „gombagyökér”. Csaknem 100 évvel a felfedezés után bebizonyosodott, hogy bolygónk hajtásos növényeinek minimum 90%-a valamilyen gombával él mikorrhizás kapcsolatban. Ez az együttélés mindkét fél számára előnyös, kölcsönösen segítik egymás tápanyaghoz jutását, azaz szimbiózisról beszélhetünk.
A gombafonalak ellenállóbbá teszik a növényeket a só, a szárazság és a nehézfémek okozta stresszel szemben, az által, hogy megkötik a vizet. Emellett növelik a növény kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóképességét. A jótékony gombafonalak behatolnak a növény gyökerébe, egyúttal megfosztják a bejutás lehetőségétől a kórokozókat, sőt gátló anyagokat is termelnek. Segítségükkel a növény növekedése gyorsabb lesz, és kisebb eséllyel fertőződik meg káros mikroorganizmusokkal vagy fonalférgekkel.
Műtrágya helyett gombafonal?
A mikorrhiza kapcsolatra alkalmas gombák használata a műtrágyákkal szemben sokkal inkább környezetkímélő. A műtrágyák folyamatos alkalmazásának hatására a talaj romlásnak indul és csökken tápanyagtartalma. Emellett a műtrágyák maradványai az emberi szervezetre is káros hatást gyakorolhatnak, hiszen a növények elfogyasztásával növényvédő- és rovarölőszereket juttathatunk a szervezetünkbe.
A legfrissebb tanulmányok alapján a búza foszfort képes felvenni a talajból a gombák segítségével. Ez a képesség azonban különböző mértékben hatékony, attól függően, hogy melyik gombával él a növény mikorrhizás kapcsolatban. A kutatás rendkívül lényeges, hiszen a műtrágya előállítási módja igen környezetszennyező, a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 3%-át teszi ki. Emellett a talajból kinyert foszfor-alapanyag források hamarosan kimerülnek. A kutatók jelenlegi álláspontja alapján a gombafonalak kiemelkedő szerepet játszanak a biológiai növényvédelemben, azonban nem nyújtanak teljeskörű védelmet.
Melyik gombafajok alkalmasak szimbiózisra?
A jótékony gombafonalak legősibb és legelterjedtebb típusa az arbuszkuláris mikorrhiza. Az arbuszkuláris gombafajok érzékenyek a mezőgazdasági művelésre és a gombaölő szerekre, így érdemes pótolni ezen gombafajokat a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken.
A természetben főként az Acaulospora, a Gigaspora, a Glomus és a Scutellospora nemzetségekhez tartozó gombafajok vannak jelen. Ha tapasztaljuk ezen mikorrhiza gombák jelenlétét, akkor nem érdemes mesterséges granulátumokat alkalmazni, hiszen egymás kolonizációját befolyásolhatják.
Hogyan alkalmazzuk a gombafonalat a mezőgazdaságban?
Hazánkban a Symbivit mikorrhiza gombaspóra-granulátum a legelterjedtebb. Hatékonyan alkalmazható ültetés előtt a talajra szórva, illetve a gyökérmélységbe bedolgozva. A gombafonalak és a gyökerek szimbiózisát elősegíti a szerves takarónövények használata, mivel ezáltal növekszik a talaj tápanyag tartalma, amely pozitív hatást gyakorol a folyamatra.
Amennyiben kérdése adódott a gombafonalak hatásáról vagy segíthetünk valamiben, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén!