Fontos tudni erről a talajtípusról, hogy szárazak és tápanyagban nem túl gazdagok. Szárazságának oka, hogy a kapillárisokon át, a felsőbb rétegbe szinte egyáltalán nem, vagy csak kevés víz tud szivárogni. Az ilyen jellegű talajok művelését minimalizálni érdemes, hogy megőrizzük a talaj nedvességtartalmát. Amennyiben javítani szeretnénk a talaj víz és tápanyag gazdálkodását, szerves anyagok használatával megtehetjük. A homoktalajok pozitív tulajdonsága, hogy egyes növényfajták kimondottan szeretik és könnyen művelhetőek. Ezenfelül előnyt jelen az is, hogy a homoktalajokon a kártevők nehezen élnek meg.

 

Ellenben azzal, hogy könnyen művelhetőek, sajnos a szerkezetük nem kimondottan jó, mivel a vizet gyorsan átengedik és így az talaj alsó rétegébe viszonylag rövid időn belül eljut a tápanyag. Kémhatásukra jellemző a lúgosság. Nem érdemes homoktalajba ültetni olyan növényeket, melyek sekélyen gyökereznek, mivel könnyen megdőlhetnek vagy kidőlhetnek.

 

Abban az esetben, ha homoktalaj mellett döntünk, érdemes olyan növényt választani, amely bírja a szárazságot. Amennyiben a növényünknek egyéb igénye van, célszerű a homoktalajra 10 centiméter vastagságban olyan földet teríteni, mely javítja a vízmegtartó képességet, illetve több tápanyagot biztosít. Fontos figyelni arra, hogy ültetéskor megfelelő nagyságú gödröt ássunk, és azt a földet, amit kiástunk, keverjük át olyan adalékanyaggal, ami javítja a szerkezetet.