Nézzük, hogyan működnek a cellulózbontó baktériumok, és hogyan alkalmazhatók a mezőgazdaságban. 

Növények cellulóz tartalma

A cellulóz bolygónk legelterjedtebb makromolekulája. A növényi biomassza jelentős részét – csaknem 40%-át – cellulóz polimerek alkotják. Főként a növényi sejtfal alkotóelemeként vannak jelen. Az évelő és egynyári növényekben a biomassza 25-35%-át a hemicellulózok teszik ki. A hemicellulózok olyan nem keményítő jellegű poliszacharidok, amelyek a magasabb rendű növények elsődleges és másodlagos sejtfalában találhatók meg a cellulózzal asszociálva. A hemicellulózok lúggal kivonhatók. 

Cellulózbontó baktériumok enzimei

A baktériumok szabad vagy sejthez kötött extracelluláris enzimeket termelnek, melyek képesek cellulózbontásra. A cellulózbontó baktériumok enzimei az endoglukanázok, az exoglukanázok és a β-glükozidázok.
Az endoklükanázok a cellulóz poliszacharid lánc amorf régiójában képesek felbontani a cellulóz láncot, így különböző lánchosszúságú oligoszacharidokat és láncvégeket hozva létre. Az exoklükanázok a cellulóz redukáló, valamint nem redukáló végét hasítva szabadítják fel a glükózt vagy cellobiózt. A β-glükozidázok a baktériumok és gombák enzimrendszerének fontos alkotói, a cellobióz glükózzá történő hasításáért felelnek.

Cellulózbontó baktériumok mezőgazdasági alkalmazása

A szervesanyag-gazdálkodás estében lényeges, hogy a szervetlen anyagok mellett szerves anyagokkal is tápláljuk a talajt. A lebomlás során keletkező tápanyagokat a növények javarészt nem tudják hasznosítani. A cellulózbontó baktériumok abban segítenek, hogy a növények képesek legyenek felvenni ezeket a tápanyagokat annak köszönhetően, hogy számukra hasznosítható szerves kötésű makromolekulák jönnek létre. A cellulózbontó baktériumok ezáltal a talajélet aktivitását is növelik. 

A cellulózbontó baktériumokat tartalmazó készítmények segítenek a szár- és gyökérmaradványok gyors lebontásában. A növényi maradványok és a talaj tápanyagtartalmának hasznosulásában is nagy szerepet játszanak. Biztosítják a nitrogént, mely jelenléte fontos a cellulózbontó baktériumok megfelelő hatásához. Alkalmazásuk nem jelent problémát nitrátérzékeny területen sem. Elősegítik a káros pentozán hatás elkerülését. Javítják a talaj vízgazdálkodását és jobb talajszerkezetet biztosítanak. Továbbá a cellulózbontó baktériumok csökkentik a kártékony gombák jelenlétét a talajban.

A cellulózbontó baktériumok hatása a növényekre

A cellulózbontó baktériumok növelik a talaj humusztartalmát és a talajban előforduló tápanyagok felvételét a növények számára. Emellett növelik a növények ellenállóképességét a kórokozókkal szemben. Elősegítik a növények gyökerének fejlődését, mely által több víz és tápanyag felvételére lesznek képesek. Ennek köszönhetően magasabb hozam és jobb termésminőség várható. 

A cellulózbontó baktériumokat tartalmazó készítmények alkalmazása tehát számos kedvező hatást von maga után. Amennyiben kérdése adódott, segíthetünk valamiben, vegye fel velünk a kapcsolatot!