Kontakt gombaölő szerek

A kontakt készítményeket megelőző jelleggel érdemes használni. Esetükben nincs konkrét hatáshely, így a gombák nem képesek rezisztenciát kialakítani. A kontakt fungicidek közé sorolhatók a réz tartalmú szerek, melyek szinte minden gomba ellen hatásosak és még baktériumölő mellékhatással is rendelkeznek. Kivételt képeznek a lisztharmat típusú gombák, amelyek ellenállnak a réz tartalmú szereknek.

A réz mellett a kén tartalmú szerek is kiváló kontakt gombaölő készítmények, melyek a lisztharmat típusú kórokozók ellen lépnek fel hatékonyan, valamint atkaölő képességgel is rendelkeznek. A réz és a kén mellett szintén a kontakt készítmények csoportját gyarapítják a mankoceb, kaptán és folpet hatóanyagok is.

Szisztematikus gombaölő szerek

A szisztematikus készítmények a kontakt gombaölő szerekkel ellentétben egy specifikus helyen hatnak, mivel ezek a készítmények a gomba fejlődésének egy kis szakaszába szólnak bele. Ennélfogva hátrányuk, hogy könnyedén kialakulhat a rezisztencia, valamint nem minden gombatípus ellen lépnek fel hatékonyan. A szisztematikus fungicid készítmények számos alcsoporttal rendelkeznek, de a legfontosabbak a nukleinsav-szintézis gátlók, a sejtlégzésgátlók, illetve a szteroid-bioszintézis gátló szerek.

A légzésgátló és szteroid-bioszintézis gátló gombaölő szerek között előfordulnak olyanok is, amelyek nem csupán egy adott betegséget, hanem egy betegségcsoportot is képesek eredményesen kezelni. Ilyenek a foltbetegségek, mint a Szeptória vagy az Alternária, Cerkospóra.

A szisztematikus gombaölő szerek túlzott alkalmazásával rezisztencia alakítható ki, így kiemelten lényeges figyelmet fordítani ennek bekövetkezési valószínűségének csökkentésére. Ezt úgy tehetjük meg, ha ügyelünk az integrált növényvédelemre, mely a helyes gazdasági gyakorlat lényeges eleme. Szintén fontos, hogy tájékozódjunk a fajták, hibridek betegség-ellenállóképességéről, illetve – fogékonyságáról és ehhez megfelelően tervezzük a kémiai védelmet.

Nem elhanyagolható a folyamatos állományszemle és preventív használat alkalmazása sem. Mindezek mellett lényeges továbbá az engedélyokiratban ajánlott dózis betartása, illetve az eltérő hatásmechanizmusú készítmények rotációban, vagy kombinációban való alkalmazása.

Mikor használjunk kontakt és mikor szisztematikus gombaölő szereket?

A leglényegesebb szempont, amikor a kétféle típus közül választunk, hogy a növény, amelyen alkalmazni szeretnénk milyen fejlődési stádiumban van. Fásszárú növények esetben érdemes egy réztartalmú lemosó permetezést alkalmazni, hiszen a fa törzsén képesek áttelelni a gombák. Akár többször is alkalmazhatjuk a réztartalmú gombaölő szereket, de ügyelnünk kell arra, hogy rügypattanást követően már ne használjuk. A hajtásnövekedés kezdetét követően már nem tudjuk kellő hatékonysággal alkalmazni a réztartalmú készítményeket. Ilyen esetben a szisztematikus gombaölő szerek használata javasolt.

A legjobb hatást akkor érjük el, ha szisztematikus készítmények mellé kontakt fungicidet is alkalmazunk. A legtöbb gombaölő szer ma már több hatóanyagot is tartalmaz a hatékonyság érdekében, viszont ezek általában ugyanabból a kategóriából kerülnek ki. Például többféle szisztematikus hatóanyagot tartalmaznak. Ilyen esetekben is javasolt kontakt szert is alkalmazni kiegészítésképp a gombák ellen.

A lágyszárú növények, így a zöldségek esetében az univerzális gombaölő szerek nagy hatékonysággal alkalmazhatók. Ilyenek például a légzésszabályozók, mint az azoxistrobin, trifloxistrobin vagy a piraklostorbin. Ezeket a hatóanyagokat kiválóan alkalmazhatjuk a legtöbb gombás megbetegedés ellen. Szintén hatékonyak a fluopiram tartalmú gombaölő szerek, melyek a lisztharmat típusú megbetegedések ellen hatnak. A triazol származékok szintén széleskörben képesek elpusztítani a gombákat, hogy csak a legelterjedtebbeket említsük.

Ha nem biztos benne, hogy melyik gombaölő szert lenne érdemes alkalmaznia a kultúrájában, forduljon hozzánk bizalommal és segítünk a választásban!