SOK, NAGY ÉS ÉDES, MI AZ? BACTOFILOS DINNYE...

2011.08.01.

Tapasztalt termelők szerint a görögdinnye is bőségesen meghálálja a BactoFil-os talajaktiválást.

A rakodópart alsó kövén ültem,

néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.

Alig hallottam, sorsomba merülten,

hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.

József Attila életének utolsó előtti nyarán, 1936-ban írta A Dunánál című versét, amelynek első négy sora - szerintem - önmagában is ikonikus, emblematikus alkotás. Esős nyári délután kevés jobb olvasmány akad...

Dinnyét már vagy 5.000 éve termeszt az emberiség, anno a fáraók sírjába is tettek belőle, hogy legyen mihez nyúlni, ha megéhezne vagy megszomjazna a túlvilágon. Mára már jól tudjuk, hogy a görögdinnye nem csak a kb. 6% cukortartalma miatt nagyon finom, hanem a mintegy 92% abszolút tiszta víztartalma és az abban oldott tiamin, riboflavin, niacin, pantoténsav és folsav miatt nagyon nagyon egészséges.

Valaha több, mint 10.000 hektáron termesztettek nálunk görögdinnyét, mára már a felén sem. Valaha termett hazánkban vagy negyedmillió tonna görögdinnye, mára a fele sem. Valaha Kovács János és felesége Éva - ők vannak a képeken - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sajószöged és Nagycsécs határában vagy 20 hektáron termesztettek dinnyét. Mára már a felén sem.

De azért ők még tudják, hogy mi fán terem a jó dinnye, hiszen a 20 éves termesztési tapasztalat sokat jelent és azért még ma sem kicsi a felület, ahol hektáronként 3.000 dinnyét palántáznak. A terület legnagyobb részét a talajelőkészítéskor BactoFil B 10 készítménnyel kezelték, hiszen jól tudják, hogy a jó dinnye a jó talajon nő. A legelső kép tanúsága szerint a kezelt területen sok dinnye termett, nagy lett és édes.

Kovács János a BactoFil-os dinnyetáblában egy szép görögdinnyével.

A fenti kép magáért beszél. Azonos fajta, azonos tőszám, azonos műtrágyaadag, csak a tábla egy része nem kapott a BactoFil-os kezelést a talajelőkészítéskor. Kovács János Úr elmondása szerint egy hánappal ezelőtt a táblát erős jégverés érte. Addig is szemmel látható különbséget tapasztalt a BactoFil-lal kezelt terület javára, de a jégverés után ez a különbség még kontrasztosabbá vált, hiszen a BactoFil-os táblán a növények viszonylag hamar regenerálódtak és lényegesen nagyobb termést képeztek.

Mi magyarok mostanában évente kb. négy kiló dinnyét eszünk. Ha mindenki legalább egy kilóval többet fogyasztana, mindnyájan egy kicsivel egészségesebbek lennénk és egy kicsivel hozzájárulnánk a magyar dinnyetermesztés megmaradásához.

A képeket Sztarkon Zsolt kollegám, a megye területi képviselője készítette és Kovács János Úr tapasztalatait is ő jegyezte le.