SZŐKE TISZA KÉK DUNA, ÖSSZEKÖT A CSATORNA...

2011.11.02.

A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna megépítése olyan új lehetőségeket nyit a Homokhátság fejlesztésében, mint a smaragdfa ültetvények telepítése.

Nagyon régi bölcsesség, hogy az embernek mindig azt kell keresni és azon kell dolgozni, ami összeköt és nem azt kell keresni és azt létrehozni, ami szétválaszt. Igaz ez a szó szoros- és átvitt értelmében egyaránt. Valahol, valaki nem is nézi jó szemmel, amikor az ember nagy elválasztó falat épít. Talán ezért is van, hogy a nagy falakból egy idő után csak egyszerű túristalátványosság lesz, vagy az észheztért ember lerombolja azt és a darabjait hazaviszi levélnehezéknek. Az emberiség ikonikus emblematikus alkotásai összekötnek dolgokat. A hidak például, amelyek összekötik a szárazföldeket, a környék szinbólumai szoktak lenni. Budapesté például a Lánchíd, amely elsőnek kötötte össze a Duna két partját. London szinbóluma is egy híd, a Tower híd. New York legmarkánsabb építménye sem mondjuk egy felhőkarcoló, hanem a Brooklyn híd. San Franciscoról is a Goldengate híd jut az ember eszébe. A híd azért jó, mert jobbá teszi az emberek életét, akárcsak a csatornák, amelyek a vizeket kötik össze. Már Napóleon is világosan látta, hogy meg kell építeni a Szuezi csatornát, hogy összekösse a Földközi tengert a Vörös tengerrel. Amikor elkészült, akkor egyértelmű volt, hogy ez a legjobb dolog, amit az ember addig létrehozott. A Panama csatorna megépítése - amely összeköti az Atlanti és a Csendes óceánt - új fejezetet nyitott a tengerhalyózásban. A New York - Los Angeles útvonal például 22 ezer kilóméterről 9.500 km-re csökkent.

Az, hogy a Dunát és a Tiszát össze kellene kötni egy csatornával, elég régi ötlet. Már Széchenyinek is eszébe jutott, de nyilván előbb a Lánchidat kellett megépíteni Pestnél. Aztán a németek felrobbantották a Lánchidat, úgyhogy először azt kellett újáépíteni. Amikor ez megvolt, sokezer munkás nekiállt, hogy megépítse a Duna-Tisza csatornát. Erre azért volt és van szükség mert ez egyrészt lehetővé teszi a vízi közlekedést és a vízi szállítást másrészt lehetővé teszi a Duna-Tisza köze elsivatagosodó területeinek öntözését. Aztán úgy jó 10 kilóméter után leállt az építkezés, de az addig elkészült csatorna még a mai napig is szinte tökéletes állapotban van.

A két fenti kép a zsanai művelődési házban, a II. Duna-Tisza Csatorna Konferencián készült. Az első képen Zsana polgármestere köszönti a résztvevőket, a második pedig akkor készült, amikor Dr. Steier József a projekt egyik vezetője tartott egy rövid bevezetőt Daoda Zoltán (az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai vezetője) előadásához.

A Duna Tisza csatorna projekt egyik eleme, hogy az öntözhetővé váló területeken smaragdfát (Paulownia elongata) ültetnek, amely kiválóan képes alkalmazkodni az alacsony humusz- és tápanyagtartalmú talajokhoz és egészen különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Daoda Zoltán előadásában ismertette a BactoFil termékekben rejlő mikrobiológiai lehetőségeket, amelyek hatására a kedvezőtlen talajadottságú területeken is jobban fejlődő növényeket lehet nevelni.

Az előadások után a konferencia résztvevőinek a jelenlétében elültettek egy kis smaragdfát a zsanai művelődési házzal szemben lévő egészségügyi központ udvarán. Daoda Zoltán - zöld sapkában - BactoFil port szórt az ültetőgödörbe annak érdekében, hogy a BactoFil-ban lévő baktériumtörzsek növényi hormonokkal és tápanyagokkal segítsék a növény fejlődését és a talajszerkezetet kedvezően befolyásolva az egész életében jó körülményeket teremtsenek a fának.

Most, amikor a Földön élő emberek száma éppen elérte a 7 milliárdot és másodpercenként születik közel 500 gyerek, miközben ugyanabban a másodpercben éppen kivágtak egy fél focipálya méretű erdőt, akkor minden egyes fa elültetése számít. Ikonikus emblematikus pillanata a Duna-Tisza csatorna projektnek ez a faültetés. A képen Dr. Steier József (középen) Zsana polgármesterével (balra) és a fa szaporítóanyagát nevelő A and S Union Kft. vezetőjével. Ha ebből a fából sokezer hektárnyi kerül eltelepítésre, az nagyon jelentős hatással lesz a térségre, hiszen ez egy valóban különleges növény.

A fenti és a három alsó kép a konferencián elhangzott előadáson volt kivetítve. A smaragdfa a leggyorsabban növő fásszárú növény. Főleg Kínában és az USA-ban vannak belőle nagy ültetvények. Egy 8 éves fából kb. egy köbméter faanyag nyerhető, amely könnyű és erős, ezért jó építésre, bútornak, hangszerkészítésre vagy egyszerűen csak eltüzelni.

Gondolom, önmagukért beszélnek a képek. Én magam remélem és kívánom, hogy már a nagyon közeli jövőben ez a növény fesse smaragdzöldre a Homokhátság most még kicsit fakó horizontját...