Mark barátom már többször járt Japánban és egy kicsit rá is kattant a felkelő nap országának kultúrájára. Ő mondta, hogy a japánok azért (is) élnek a Földön a legtovább, mert évente átlagosan megesznek vagy 10 kg algát. Szerintem könnyű nekik, mert akármerre indulnak, előbb-utóbb tenger van, az meg teli van algával. Jóval több, mint 12.000 algafaj él a tengerekben és a japánok ebből a 20 legfinomabbat és biológiailag legértékesebbet fogyasztják. Főleg a döbenetesen erős antioxidáns és sejttápláló hatásban lehet a kutya elásva. Mondjuk volt rá ideje az algágnak, hogy szelektálódjanak, meg mindenféle értékes anyag termelésére berendezkedjenek, mert már vagy 3 milliárd éve élnek a Földön, azóta meg történt egy- és más. Lényeg a lényeg, hogy manapság már jónéhány nagyon nagyon jó hatású táplálékkiegészítő van forgalomban, amelyet algákból állítanak elő és egyre több ember követi a japánokat algából készült ételek fogyasztásában. Az algák azonban nem csak a tengerek teljes táplálékláncát látják el élelemmel és nem csak az emberi táplálkozásban van nagyon fontos szerepük, hanem megfeleő módon alkalmazva a növények fejlődését is kedvezően befolyásolják.

A közeljövőben az AGRO.bio Hungary Kft. is megkezdi az engedélyezés alatt álló, növénykondicionáló algakészítményének a forgalmazását. A sokéves kutató- és fejlesztő munka során a cég nagyon jól tudta hasznosítani a baktériumkészitmények terén megszerzett tapasztalatait, hiszen az algák amúgy nagyon hasonlítanak a baktériumokra. A legnagyobb különbség mindössze abban van, hogy az algáknak van sejtmagjuk és fotoszintetizálnak (a magasabbrendű növényeknél lényegesen nagyobb hatásfokkal). Bár ez a sejtmag dolog sem teljesen igaz, hiszen vannak olyan algák is, amelyeknek nincsen, épp ezért úgy is hívják őket, hogy Cyanobaktérium, de ez csak hézagpótló háttérinformáció...

A felső képen Bognár István balatonboglári gazdálkodó látható, aki nagyüzemi felületen használta a cég algakészítményét egy nagyon precízen beállított üzemi kísérlet keretében. Róla annyit mindenképp meg kell jegyezni, hogy a fia, ifj. Bognár István a Szent István Egyetem tanársegédje, de a szabadidejében részt vesz a 130 hektáros gazdaság munkáiban. A legjobban a precizitás, az intenzitás és a környezettudatos beállítódás jellemzi a munkájukat, ezért is vehették át most szeptemberben, az OMÉK-on, az AGRO.bio Hungary Kft. vezetőitől a "Fenntartaható Mezőgazdaság Követe" címet tanúsító oklevelet.

Visszatérve a legfelső képen látható, 17,26 hektáros napraforgótáblához: őszi búza elővetemény és nagyon jó talajelőkészítés után, április 14-én került elvetésre a Syngenta NK Kondi hibridje, 56.000 tő/ha-os sűrűséggel. A Balatonboglártól mintegy 10 kilóméterre délre lévő buzsáki határban 23 aranykoronás a föld. A csapadékkal kapcsolatban nagyon fontos megjegyezni, hogy ebben az évben ott, január 1. és július 18 között, kevesebb, mint 80 mm csapadék hullott. A betakarításig 310 mm volt a csapadékmennyiség.

Május 26-án és június 9-én került sor az algakészítmény kijuttatására. Bognár István Úrtól balra látható az algával kezelt terület, és jobbra a kezeletlen. A különbség magáért beszél. A növénymagasságban jó 25-30 cm különbség mutatkozik és az algával kezelt területen sokkal fejlettebbek a növények. Én magam azért is örülök ennek a hatásnak, mert így a kezeletlen parcellában a kisebb növények éppen nem takarják el a magasságmérő rúd mellett látható Badacsony hegy és a mellette látható Nemesgulács sziluettjét. Ezek a Pannon vidék ikonikus-emblematikus gyöngyszemei. A Nemesgulács amúgy 393 méter magas, a Badacsony hegy pedig 44 méterrel még annál is magasabb.

Természetesen egy terület egy táblája nem lehet abszolút meggyőző, ezért is tettem be ide az Enying határában készült képet, ahol Buza Péter, családi gazdálkodó látható, a mérőrúdtól balra az algakészítménnyel kezelt, jobbra a kezeletlen napraforgótáblában. Az a jó 25-30 cm-es különbség itt is egyértelműen látható.

Minden algakészítménnyel kezelt területen megfigyelhető volt, hogy a táblaszéleken sokkal több beporzó rovar látogatta a virágokat, mint mellette, ahol nem juttatták ki az AGRO.bio Hungary Kft. algakészítményét. Régóta jól tudjuk, hogy milyen fontos a beporzó rovarok védelme és szaporodásuk elősegítése. Ezért is kezdte el a Syngenta - mint a világ felelős agrárvállalata - a beporzókat támogató "Operation pollinator" programját. Az algakészítmény ezen hatása valószínűleg a rovarok által észlelt jobb virágporban kereshető.

Minket természetesen nem annyira a virágpor érdekel, sokkal inkább a tányérok és a kaszatok. Az algakészítménnyel kezelt területeken nagyobb és nagyon szép tányérok fejlődtek. Ez természetesen a termésmennyiségben is megmutatkozott. A Bognár család tábláján az AGRO.bio Hungary Kft. algakészítményével kezelt területen, a szeptember 8-án történt betakarításkor 8,2% viztartalom mellett 4177 kg napraforgó termett egy hektárra számolva, a fentebb leírt csapadékviszonyok mellett. A kontroll parcellában 7,3% víztartalom mellett 3344 kg volt az egy hektár terület termése. Mérnökember vagyok, szeretem a szép képeket, de főleg a számokban hiszek. Ezek a számok pedig nagyon nagyon beszédesek, ha érti mire gondolok Tisztelt Olvasó...

Bonus Track:

A fenti szép képet is, akárcsak a 2. kép kivételével mindegyiket Buza Krisztina, Somogy megyei területi képviselő készítette az AGRO.bio Hungary Kft. algakészítményével kezelt területen.

A napraforgóról nekünk magyaroknak tudnunk kell, hogy amíg őszi búza fronton mi termeljük az EU tagállamok termésének 3%-át, tehát gyakorlatilag nem rúgunk labdába sem mennyiség, sem termésátlag vonatkozásban, addig napraforgóból az Unió második legnagyobb termelői vagyunk. Nálunk terem az EU napraforgó termésének mintegy ötöde. Ráadásul, mivel termőfelület vonatkozásában "csak" az EU napraforó felületének 14%-a van nálunk, könnyen kiszámolható, hogy nálunk közel 30%-kal magasabb a napraforgó termésátlaga, mint az Unióban.

Egy szó mint száz, napraforgóban nagyon jók vagyunk és remélhetőleg az új algakészítmény bevezetésével még jobbak leszünk. Alga éltessen kedves napraforgó...