Ne kényszerítsük, támogassuk a gazdákat a baktériumtrágya használatakor!

2015.08.14.Bódis László Agrofórum

A XIII. Országos burgonya növényvédelmi tanácskozás és bemutatón Vértes Tímeával, a FM Mezőgazdasági Főosztályának szakmai tanácsadójával és Daoda Zoltánnal, az AGRO.bio szakmai igazgatójával beszélgetett az Agrofórum szerkesztőbizottságának elnöke, Bódis László.

- Daoda Zoltán harmadik alkalommal tartja a burgonyás tanácskozás nyitó előadását, ami lényegében arról szól... Miről is?

A termőtalajról. Arról, hogy nem jól, sőt pazarlóan bánunk azzal a hihetetlen nagy értékkel: a termőtalajjal, pontosabban – ahogy ezt a szlogenünkben is megjelenítjük – a termőfölddel. Nem óvjuk, nem becsüljük eléggé.

- Mit tud ez ellen, vagy úgyis fogalmazhatok, a termőtalaj védelme érdekében tenni az AGRO.bio?

Elsősorban a szemléletet szeretnénk formálni. A talajok iránti tiszteletet és gondoskodást. Nem véletlen, hogy a világméretű problémát érzékelve a FAO, az ENSZ szervezete, a 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította. Mi 2010 óta ismerünk egy tanulmányt, így azóta számunkra minden év a talajok éve.

- Erről mintha az előző évben már tett is volna említést.

- Így van, akkor az előadásomban részletesen kitértem arra, hogy évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el. Katasztrófa felé sodródunk. Egyre fogy a létünk alapját képező termőtalaj, miközben az emberiség létszáma folyamatosan növekszik.

- Gondoljunk bele, hogy a gazdasági körülmények napjainkra milyen népvándorlási folyamatot indítottak el. Mi lesz akkor, ha a talajok is tönkremennek?

Arról is beszéltem az elmúlt évben, hogy a talajpusztulás egyre nagyobb méreteket ölt, vagyis 1 kg talajgyarapodással szemben 10 kg megy tönkre az USA-ban, Európában ez tizenhétszeres, Kínában közel hatvanszoros. Erre már a FAO is felhívta a figyelmet. Visszatérve a kérdésére, hogy mit tud tenni az AGRO.bio? Célunk a talajpusztulás megállítása, a talajélet fokozása. Négy-öt év alatt már látványos eredményeket tudunk produkálni a leromlott termőtalajokon is, de még a jó minőségű talajokon is tudunk mikrobiológiai készítményeinkkel javítani.

- Van-e fogadókészség a gazdák részéről?

- A tudatos gazdák, főleg akik saját területen gazdálkodnak, egyre nagyobb figyelemmel kísérik a munkánkat és az eredményeinket. Nagyon jó együttműködéseket tudunk kialakítani, és egyre többen alkalmazzák a komplex BactoFil talajbaktériumos technológiát.. Ahol komoly szakmai felkészültség van, ott az ilyen technológiával járó többletköltségek hamar megtérülnek.

- Elég illetlenül nem a hölgygyel kezdtem a beszélgetést, de a konferencia jellege és az elhangzott előadás ezt a sorrendet indokolta. Most viszont itt az alkalom, hogy kifejtse a fenntartható mezőgazdasággal és a biodiverzitással kapcsolatos minisztériumi állásfoglalást. Vértes Tímeáé a szó.

- A minisztérium álláspontját Feldman Zsolt helyettes államtitkár úr nagyvonalakban ismertette. A fenntartható mezőgazdasági termelés, valamint az Európai Unióban és Magyarországon is egyre határozottabb igényként megjelenő biodiverzitás fenntartása és védelme közötti kapcsolatra kíván rávilágítani a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, amely néhány napja már olvasható a magyar Közlönyben.

- Ez a fenntarthatóság, meg a biodiverzitás nem egy könynyen megoldható probléma, amikor a mezőgazdaságunk versenyképessége bizonyos értelemben az intenzív termelésen múlik.

Úgy is mondhatjuk, hogy a „játékot gólra játsszák”. Elég, ha csak a vetésszerkesztünket nézzük. Pontosan ez is a stratégia része, hogy miként módosítható ez a megcsontosodott vetésszerkezet.

- A gazdaságok többsége – még a kicsik is – erre álltak rá, technológiailag erre rendezkedtekbe. Lehet ezen „élő szóval muzsikával” változtatni? Vagy van az agrárkormányzatnak valamiféle elképzelése, hogy milyen eszközökkel lehet a változtatást kikényszeríteni?

- Kényszerítésről szó sincs. A stratégiának két fontos eleme, vagy pillére van. Az egyik a szaktanácsadás; rendezvények, bemutató gazdaságok stb., amelyek a kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel a szellemi bázisát, hátterét adják a stratégiának. A másik a támogatások. Különböző programokon keresztül. Brüsszel jóváhagyását követően ezek is mint anyagi ösztönzők meghirdetésre kerülnek. Még egy dolgot megemlítek: a fenntartható mezőgazdaságnak a biodiverzitás mellett fontos stratégiai eleme az öntözés is. Itt visszakanyarodnék ahhoz, amit a versenyképességről mondott. A versenyképesség a mennyiség mellett a minőségen is múlik. Mi kell mindkettőhöz? Talaj és víz. Ezek párban járnak, és alapjai a versenyképességnek is.

- Ha nem veszi rossznéven, itt félbehagynánk ezt a témát, mert ahogy mikrofonon kívül informált, most még csak a kezdeteknél tartunk és módunk lesz még a fenntarthatóságról többször is szót váltani. Térjünk vissza az Agrobiohoz! Úgy tűnik, már politikai szinten is foglalkoznak a talajjal, és a baktériumtrágyákkal, amelyek a talajélet szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.

- Ez egy olyan horderejű téma, amely pártállástól függetlenül egyaránt foglalkoztatja a politikusokat és nagy lehetőségeket látnak a készítményeinkben.

- Mik a tények és milyen lehetőségek vannak?

- Kezdjük a múlttal. Tizenöt évvel ezelőtt kezdtük fogalmazni a baktériumtrágyákat...

- Elnézést, de szögezzük le, bár szerintem mindenki tudja, hogy ez egy kifejezetten hazai termék.

Így van. Magyar gyártású és forgalmazású, gyógyszer minőségű termékről van szó. Magyar mikrobiológiai kutatómunka eredménye, amely vagy negyvenkét országban bejelentett magyar világszabadalom. Nagyon kényesek vagyunk a termékeink minőségére.

- Az rendben van és elismerésre méltó, hogy ennyi országban szabadalmaztatták, de hány országba exportálják, mert gondolom az üzlet szempontjából ez a lényeg.

Elsősorban a környező országokba szállítunk, de kísérleteink vannak Nyugat-Európában, amelyek közül kiemelkedik Hollandia. A több éve ott folyó kísérletek az idén lezárulnak és ez a cég a burgonyához társítva egész Nyugat-Európát a mi termékeinkkel kívánja ellátni.

- És mi van idehaza?

A baktériumtrágyák használatában Magyarország világelső, ami annak is tulajdonítható, hogy ez ideig ez a technológia nem volt általánosan ismert. Sőt egy-két fejlett agrárkultúrájú országban még csak nem is hallottak róla. Nálunk a termőterület 5-8, illetve mintegy 10 %-án használják a baktériumtrágyákat a gazdaságok, de ezen a piacon többen is osztoznak. Gyártói oldalról 22-23 készítmény van engedélyezve és kb. hasonló nagyságú import termék is van. Ezek közül a baktériumtrágyák közül alig ismernek párat Nyugat-Európába. Hatalmas lehetőségeink vannak az európai piacokon, ahova a helyre adaptált technológiával lehet bejutni és ennek révén az ottani gazdák számára is elérhetővé tenni a termékeinket.

- Igazgató úr! A sikeresnek ígérkező jövőt felvázolta, de most mégis hadd legyek az ördög ügyvédje. Vannak, akik azt állítják, van a talajokban elég baktérium, helyes talajműveléssel ezek az „őslakók” ugyanúgy ki tudják fejteni hatásukat, mint a „vendégek”, így nincs is szükség a baktériumtrágyákra.

Remélem, hogy aki ilyet állít, az be is tudja bizonyítani, amit mond. Megfelelő módszerrel végzett sejtszámlálással.

- Van erre egyáltalán módszer és adat?

A FAO-tól kölcsönöztem az előadásomban kivetített megállapítást: egy kanálnyi egészséges talajban több baktérium van, mint ahány ember él a földön. Akik kételkednek a baktériumtrágyák hatásosságában, általában azt sem tudják, hogy egyáltalán milyen baktériumtörzsek vannak a talajban. Kidolgoztunk egy közösségi DNS alapú módszert, amellyel 24 óra alatt 50-60 féle baktériumtörzset tudunk meghatározni. Ennek a szabványosítása most van folyamatban. Arra a felvetésre, hogy úgyis van elég baktérium a talajokban a válaszom: Az kétségtelen, hogy minden talajban van több-kevesebb baktérium, csak mára már drasztikusan lecsökkent létszámban, mert – ahogy a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártó cégének a szakmai vezetője mondta –, amelyik talajban nincs baktérium, az kőzet.

A témáról bővebben olvashat az Agrofórum 2015. augusztusi számában

 

Marketing anyagok

Kapcsolódó galériák