- Daoda Zoltán harmadik alkalommal tartja a burgonyás tanácskozás nyitó előadását, ami lényegében arról szól... Miről is?

- A termőtalajról. Arról, hogy nem jól, sőt pazarlóan bánunk azzal a hihetetlen nagy értékkel: a termőtalajjal, pontosabban – ahogy ezt a szlogenünkben is megjelenítjük – a termőfölddel. Nem óvjuk, nem becsüljük eléggé.

- Mit tud ez ellen, vagy úgyis fogalmazhatok, a termőtalaj védelme érdekében tenni az AGRO.bio?

- Elsősorban a szemléletet szeretnénk formálni. A talajok iránti tiszteletet és gondoskodást. Nem véletlen, hogy a világméretű problémát érzékelve a FAO, az ENSZ szervezete, a 2015-öt a talajok nemzetközi évének nyilvánította. Mi 2010 óta ismerünk egy tanulmányt, így azóta számunkra minden év a talajok éve.

- Erről mintha az előző évben már tett is volna említést.

- Így van, akkor az előadásomban részletesen kitértem arra, hogy évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el. Katasztrófa felé sodródunk. Egyre fogy a létünk alapját képező termőtalaj, miközben az emberiség létszáma folyamatosan növekszik.

- Gondoljunk bele, hogy a gazdasági körülmények napjainkra milyen népvándorlási folyamatot indítottak el. Mi lesz akkor, ha a talajok is tönkremennek?

- Arról is beszéltem az elmúlt évben, hogy a talajpusztulás egyre nagyobb méreteket ölt, vagyis 1 kg talajgyarapodással szemben 10 kg megy tönkre az USA-ban, Európában ez tizenhétszeres, Kínában közel hatvanszoros. Erre már a FAO is felhívta a figyelmet. Visszatérve a kérdésére, hogy mit tud tenni az AGRO.bio? Célunk a talajpusztulás megállítása, a talajélet fokozása. Négy-öt év alatt már látványos eredményeket tudunk produkálni a leromlott termőtalajokon is, de még a jó minőségű talajokon is tudunk mikrobiológiai készítményeinkkel javítani.

- Van-e fogadókészség a gazdák részéről?

- A tudatos gazdák, főleg akik saját területen gazdálkodnak, egyre nagyobb figyelemmel kísérik a munkánkat és az eredményeinket. Nagyon jó együttműködéseket tudunk kialakítani, és egyre többen alkalmazzák a komplex BactoFil talajbaktériumos technológiát.. Ahol komoly szakmai felkészültség van, ott az ilyen technológiával járó többletköltségek hamar megtérülnek.

- Elég illetlenül nem a hölgygyel kezdtem a beszélgetést, de a konferencia jellege és az elhangzott előadás ezt a sorrendet indokolta. Most viszont itt az alkalom, hogy kifejtse a fenntartható mezőgazdasággal és a biodiverzitással kapcsolatos minisztériumi állásfoglalást. Vértes Tímeáé a szó.

- A minisztérium álláspontját Feldman Zsolt helyettes államtitkár úr nagyvonalakban ismertette. A fenntartható mezőgazdasági termelés, valamint az Európai Unióban és Magyarországon is egyre határozottabb igényként megjelenő biodiverzitás fenntartása és védelme közötti kapcsolatra kíván rávilágítani a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, amely néhány napja már olvasható a magyar Közlönyben.

- Ez a fenntarthatóság, meg a biodiverzitás nem egy könynyen megoldható probléma, amikor a mezőgazdaságunk versenyképessége bizonyos értelemben az intenzív termelésen múlik.

- Úgy is mondhatjuk, hogy a „játékot gólra játsszák”. Elég, ha csak a vetésszerkesztünket nézzük. Pontosan ez is a stratégia része, hogy miként módosítható ez a megcsontosodott vetésszerkezet.

- A gazdaságok többsége – még a kicsik is – erre álltak rá, technológiailag erre rendezkedtekbe. Lehet ezen „élő szóval muzsikával” változtatni? Vagy van az agrárkormányzatnak valamiféle elképzelése, hogy milyen eszközökkel lehet a változtatást kikényszeríteni?

- Kényszerítésről szó sincs. A stratégiának két fontos eleme, vagy pillére van. Az egyik a szaktanácsadás; rendezvények, bemutató gazdaságok stb., amelyek a kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel a szellemi bázisát, hátterét adják a stratégiának. A másik a támogatások. Különböző programokon keresztül. Brüsszel jóváhagyását követően ezek is mint anyagi ösztönzők meghirdetésre kerülnek. Még egy dolgot megemlítek: a fenntartható mezőgazdaságnak a biodiverzitás mellett fontos stratégiai eleme az öntözés is. Itt visszakanyarodnék ahhoz, amit a versenyképességről mondott. A versenyképesség a mennyiség mellett a minőségen is múlik. Mi kell mindkettőhöz? Talaj és víz. Ezek párban járnak, és alapjai a versenyképességnek is.

- Ha nem veszi rossznéven, itt félbehagynánk ezt a témát, mert ahogy mikrofonon kívül informált, most még csak a kezdeteknél tartunk és módunk lesz még a fenntarthatóságról többször is szót váltani. Térjünk vissza az Agrobiohoz! Úgy tűnik, már politikai szinten is foglalkoznak a talajjal, és a baktériumtrágyákkal, amelyek a talajélet szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.

- Ez egy olyan horderejű téma, amely pártállástól függetlenül egyaránt foglalkoztatja a politikusokat és nagy lehetőségeket látnak a készítményeinkben.

- Mik a tények és milyen lehetőségek vannak?

- Kezdjük a múlttal. Tizenöt évvel ezelőtt kezdtük fogalmazni a baktériumtrágyákat...

- Elnézést, de szögezzük le, bár szerintem mindenki tudja, hogy ez egy kifejezetten hazai termék.

- Így van. Magyar gyártású és forgalmazású, gyógyszer minőségű termékről van szó. Magyar mikrobiológiai kutatómunka eredménye, amely vagy negyvenkét országban bejelentett magyar világszabadalom. Nagyon kényesek vagyunk a termékeink minőségére.

- Az rendben van és elismerésre méltó, hogy ennyi országban szabadalmaztatták, de hány országba exportálják, mert gondolom az üzlet szempontjából ez a lényeg.

- Elsősorban a környező országokba szállítunk, de kísérleteink vannak Nyugat-Európában, amelyek közül kiemelkedik Hollandia. A több éve ott folyó kísérletek az idén lezárulnak és ez a cég a burgonyához társítva egész Nyugat-Európát a mi termékeinkkel kívánja ellátni.

- És mi van idehaza?

- A baktériumtrágyák használatában Magyarország világelső, ami annak is tulajdonítható, hogy ez ideig ez a technológia nem volt általánosan ismert. Sőt egy-két fejlett agrárkultúrájú országban még csak nem is hallottak róla. Nálunk a termőterület 5-8, illetve mintegy 10 %-án használják a baktériumtrágyákat a gazdaságok, de ezen a piacon többen is osztoznak. Gyártói oldalról 22-23 készítmény van engedélyezve és kb. hasonló nagyságú import termék is van. Ezek közül a baktériumtrágyák közül alig ismernek párat Nyugat-Európába. Hatalmas lehetőségeink vannak az európai piacokon, ahova a helyre adaptált technológiával lehet bejutni és ennek révén az ottani gazdák számára is elérhetővé tenni a termékeinket.

- Igazgató úr! A sikeresnek ígérkező jövőt felvázolta, de most mégis hadd legyek az ördög ügyvédje. Vannak, akik azt állítják, van a talajokban elég baktérium, helyes talajműveléssel ezek az „őslakók” ugyanúgy ki tudják fejteni hatásukat, mint a „vendégek”, így nincs is szükség a baktériumtrágyákra.

- Remélem, hogy aki ilyet állít, az be is tudja bizonyítani, amit mond. Megfelelő módszerrel végzett sejtszámlálással.

- Van erre egyáltalán módszer és adat?

- A FAO-tól kölcsönöztem az előadásomban kivetített megállapítást: egy kanálnyi egészséges talajban több baktérium van, mint ahány ember él a földön. Akik kételkednek a baktériumtrágyák hatásosságában, általában azt sem tudják, hogy egyáltalán milyen baktériumtörzsek vannak a talajban. Kidolgoztunk egy közösségi DNS alapú módszert, amellyel 24 óra alatt 50-60 féle baktériumtörzset tudunk meghatározni. Ennek a szabványosítása most van folyamatban. Arra a felvetésre, hogy úgyis van elég baktérium a talajokban a válaszom: Az kétségtelen, hogy minden talajban van több-kevesebb baktérium, csak mára már drasztikusan lecsökkent létszámban, mert – ahogy a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártó cégének a szakmai vezetője mondta –, amelyik talajban nincs baktérium, az kőzet.

A témáról bővebben olvashat az Agrofórum 2015. augusztusi számában