- A jelenlegi mezőgazdasági struktúrában (alacsony állattartás, minimális istállótrágya) miért fontos a tarlóbontás?

- Egy gazdaság szármaradvány gazdálkodása hatással van a tápanyag gazdálkodásra, növényvédelemre- és gyakran elfelejtjük, de talajvédelmi szerepe is van. A hazánkban szűkösen rendelkezésre álló szerves trágya és a gyökérmaradványok mellett a szármaradványok képzik a talaj szerves anyagának utánpótlását. Célszerű ezért ezt a káliumban is gazdag szerves anyagot a táblán hagyni. A szármaradványok bekeverésekor azonban pentozán hatás jelentkezhet, ugyanis a szárbontás során a mikrobák a talaj könnyen hozzáférhető nitrogén készletét fogyasztják. Ennek az ideiglenes nitrogén hiánynak a kivédésére alkalmas a cellulózbontó baktériumokat tartalmazó termék, amely segítségével a szárbontás a kultúrnövény intenzív nitrogén igényét megelőzően lejátszódik. A szármaradványok táblán hagyása növényvédelmi problémákat is felvet, (pl fuzárium). A valódi cellulóz bontó baktériumot tartalmazó készítmények hatékonysága mára már megkérdőjelezhetetlen, segítségével a szármaradványok rövid időn belül (3-4 hónap) lebonthatók. Ezért azt gondoljuk, hogy a megfelelő szecskázás mellett a baktériumtrágyák is képesek csökkenteni a növényvédelmi nyomást. Ha a szármaradvány gazdálkodást komplexen kezeljük, akkor a növényi maradványokra nem problémaként, hanem értékes tápanyag- és szerves anyag forrásként tekintünk majd.

- Hogyan járulhat hozzá a szármaradvány bontás az egyes növénykultúrák terméseredményének fokozásához?

„Terméspotenciál”. Egy bűvös szám, amely a termelő figyelmét megragadja és mindvégig ott lebeg a szeme előtt, amíg a termés betakarításra nem kerül. Az egész éves megfeszített munkája arra irányul, hogy ezt a számot elérje, minden egyes technológiai elem a gépektől kezdve az egyes inputanyagok kiválasztásán keresztül a cél elérését hivatott szolgálni. Azonban sokan elfelejtik, hogy betakarítást követően a területen maradt szármaradványok is jelentősen képesek befolyásolni a következő növénykultúra terméseredményét, akár negatív akár pozitív irányba. Ha kezeletlenül maradnak akkor várhatóan 2-3 éven belül bomlanak le akadályozva ezzel a megfelelő magágy elkészítését. Emellé társulhat a káros pentozán hatás.  Azonban megfelelő technológiával ez a hatás nem csak elmarad, hanem az ellenkezőjére is fordítható. Vizsgálatokból kiderül, hogy kukorica betakarítását követően 100 kg feletti nitrogén és kálium, valamint 50 kg közeli foszfor hatóanyag marad kint hektáronként a területen. Azt a feladatot ellátni, hogy az előbb említett tápanyagok felvehető formába kerüljenek a következő növénykultúra számára kizárólag a talajbaktériumok képesek.

- Egy olyan terméket kerestünk a piacon, amely valóban rendelkezik azon tulajdonságokkal, mind „hatóanyag” tartalomra, mind pedig hatékonyságra vonatkozóan, mely által képes kezelni akár még kukorica betakarítását követően a területen maradt nagy mennyiségű, problémás szármaradványokat. A BactoFil ®  Cell a benne található baktérium törzseknek köszönhetően bizonyítottan képes a szármaradványok nehezen bontható részeinek (hemi- és lignocellulóz) rövid időn belüli lebontására. Saját vizsgálatainkból kiderült, hogy mindössze 4 hónap alatt elvégezte azt a „munkát” amit vártunk tőle. Márciusra a kukorica szármaradványoknak nyoma sem volt a kezelt területen, míg a kezeletlen parcellán 30 cm-es mélységben megtalálhatóak volt az előző évi szármaradványok, szinte változatlan állapotban.

KITE Zrt. Hevesen végzett kísérlete BactoFil^® Cell-lel

2014.11.05. kijuttatás. 2015. Február 19. Értékelés.

Kombájnzúzott tartlóra 1l/ha, lémennyiség 250 l. Szármaradványok a kezelt területen (jobb oldali kép) nem találhatók a leforgatott rétegben. A kezeletlen részen (bal oldali kép) látható a leforgatás mélységében a szármaradványok egyenes, tömött rétege.