2015.08.14.Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár FM (Forrás: Agrofórum, 2015. 08.)
A 2015-2020 között rendelkezésre álló támogatások egy része a talajvédelmet szolgáló célzott támogatás például talajlazítás, talajkímélő művelés, forgatás nélküli talajművelés, a forgatásos talajművelés csökkentése, zöldtrágya növények termesztése, istállótrágya, baktériumtrágya kijuttatása.
A mezőgazdasági termelés hosszútávú biztosítása, fenntarthatósága érdekében az a tendencia, hogy meg kell kísérelni a lehető legjobban öszszehangolni a mezőgazdasági termelés természeti, környezeti, társadalmi,gazdasági stb. szempontjait. A természeti és a környezeti szempontok fontosságának elfogadtatása olyan új szemlélet, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdaság a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő átalakulása beindulhasson és végbemehessen.
Ahhoz, hogy egy versenyképes, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható mezőgazdasági termelés alakuljon ki, amely teljesítményének folyamatos növekedése és hozzáadott értékének folyamatos növelése révén aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapításához, és egyben garantálja az ország biztonságos élelmiszer-ellátását, de egyúttal óvja természeti értékeinket, megőrzi a biológiai sokféleséget, kíméli a környezetet, az agrártermelés fejlesztési stratégiáját a fenntarthatóság követelményei szerint kell újrafogalmaznunk.
Az átalakulás érdekében hosszútávra szóló, több generációt érintő program, programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. Ehhez elengedhetetlen, hogy a globális környezeti feltételek figyelembevételével megfogalmazzuk a Magyarországon jelentkező és megoldásra váró problémákat. A szemléletváltozás elérése nehéz és nemzeti konszenzus nélkül nem is valósulhat meg. Abban egyetértés mutatkozik, hogy Magyarország az 5,34 millió hektár mezőgazdasági területével és 2,06 millió hektár erdejével olyan mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amelyet messze nem használ ki. Hiába rendelkezik Magyarország területének jelentős része kedvező agroökológiai feltételekkel, számos területen nem az adottságoknak, a környezetérzékenységnek megfelelő a földhasznosítás, a művelés intenzitása.
Számos helyen jelent problémát többek között a természeti erőforrások túlzott használata, az özönfajok megjelenése és terjedése, a környezetvédelmi szempontokat és a klímaváltozás hatásait figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika és a környezettudatos gazdálkodás hiánya.
Tudatosítani szükséges, hogy a fenntartható mezőgazdasági termelés többek között olyan technológiák ötvözését kell hogy jelentse, amelyek megőrzik a talaj termőképes állapotát és nem szennyezik a felszín alatti vizeket. A növénytermesztés és az állattenyésztés genetikaierőforrásait szintén megőrzik, a biológiai sokféleséggel együtt és ezzel elősegítik a biodiverzitás fennmaradását. A biztonságos és megfelelő beltartalmi értékű élelmiszer-termékelőállítás melléktermékei és hulladékai a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet, a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosítsanak munkaalkalmat és megélhetést. A technológiák lehetővé tegyék a termelés gazdaságosságának folyamatos fenntartását.
A fenntarthatóság kritériumainak egyidejű megvalósulása egyik napról a másikra természetesen nem lehetséges. Esetenként ahhoz, hogy a természet- és a környezetvédelem kérdései szervesen beépülhessenek az agrárpolitikába, a közgazdasági szabályozásba, s a gazdálkodási gyakorlatba integrált mezőgazdasági és agroökológiai kutatásokat szükséges folytatni. Az Európai Unióban már vannak pozitív eredmények, amelyek adaptációját a nemzeti specifikációk figyelembevételével lehet megvizsgálni. Magyarországon is alapvető fontosságú az integrált kutatás, amelyhez a Földművelésügyi Minisztérium által felügyelt agrár-kutatóintézeti hálózat biztosítja a feltételeket.
Hasonló integráció az oktatásban is elengedhetetlen. Ez egyrészt az agrár-felsőoktatást jelenti, melyben az ökológiai szemléletű oktatás már napi gyakorlat. Másrészt a megfelelően képzett szaktanácsadók működése is alapvető követelmény és ebben sokkal több a tennivalónk. Integrált szemléletű szaktanácsadók nélkül a termelést ökológiai, valamint a fenntarthatóság figyelembe vételével átalakító termelők nem képzelhetők el. Napjaink mezőgazdasági termelésére sok esetben jellemző, hogy a környezetvédelmi problémák, a fenntarthatóság figyelembevétele, az egyik napról a másikra élés problémáinak feszítő megoldása miatt háttérbe szorul.
A termelés új szemlélete a termelők részéről azt is jelenti, hogy felismerik, ha nem tartják be a fenntartható mezőgazdasági termelés szempontjait, akkor ez komoly versenyhátrányt jelent számukra a nemzetközi és az európai- uniós versenytársaikkal szemben és ezzel saját létalapjukat is veszélyeztetik.
Ezen szemlélet elterjesztése érdekében sokat kell tenni, és közös erőfeszítést igényel az állami szervek, a kutatóintézetek, az egyetemek, a szaktanácsadók és a civil szervezetek részéről.
Külön ki kell emelni, hogy az államnak fontos szerepe van a fenntartható mezőgazdasági fejlődés előre vitelében.
Ez azt jelenti, hogy a rövid-, közép- és hosszú távú programok megalkotása során a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósítását mint célkitűzést kell megfogalmazni. A támogatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy abban megjelenjenek a természeti és környezeti szempontok. Magyarországon egyre több olyan támogatási rendszer került és a jövőben kerül kialakításra, amely a mezőgazdaságban preferálja a természeti és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő beruházásokat, különböző környezetkímélő termelési módszerek és termékek elterjedését és kifejlesztését. Az állami beavatkozást addig kell erősíteni, ameddig a gazdaság szereplői nem ismerik fel, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele egyben saját jól felfogott létérdekük is.
Az Országgyűlés június elején fogadta el a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiáját. A stratégia elfogadása adja azt az aktualitást, hogy a fenntartható mezőgazdasági termelés mint célkitűzés fontossága egy időre ismételten a figyelem középpontjába kerülhessen. A biológiai sokféleség megőrzését szolgáló nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzések mindegyike kiemelt fontosságú, azonban egy szakmai cikksorozat első elemeként, a természeti erőforrások közül a talajjal kapcsolatos célkitűzések kiemelése időszerű.
A konkrét cselekvési területként többek között nevesített a talaj termékenységének és a talajélet sokféleségének fenntartására irányuló intézkedések megtétele, valamint a talajok védelmét, illetve a fenntartható talajhasználat elterjesztését célzó oktatás, képzés, szemléletformálás elősegítése.
A 2015-2020 között rendelkezésre álló támogatások egy része a talajvédelmet szolgáló célzott támogatás, amely támogatott tevékenységektől az érintett területeken a tápanyaghiány felszámolását, a talaj fizikai/kémiai állapotának javulását, a talajromlás mértékének csökkenését, a talajtömörödöttség megszűnését, a szervesanyag megőrzését és a talajok vízgazdálkodásának javulását várhatjuk.
A támogatások másik része a talaj agrotechnikai műveletekkel történő javítása érdekében tett intézkedések köre pl. talajlazítás, talajkímélő művelés, forgatás nélküli talajművelés alkalmazása, a forgatásos talajművelés csökkentése, zöldtrágya növények termesztése, istállótrágya használata, baktériumtrágya kijuttatása, a vetésszerkezet diverzifikációja, szél- és vízerózió elleni védelem, valamint a talajvédelmet célzó gyakorlatok megvalósítása (pl. tápanyag-gazdálkodási, földhasználati tervek elkészítése, végrehajtása, talajvédelmi szakirányító bevonása a gazdálkodásba).
A termőtalajok fogyása az egész világon nagymértékben felgyorsult. A probléma nagyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az ENSZ a talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, és a negatív folyamatokkal szembeni közös fellépést sürgeti. A negatív folyamatok Magyarországon is elindultak, így az ENSZ felhívásának eleget téve azonnal cselekednünk kell.
A cikk közlését az Agrofórum tette lehetővé.