A belvíz a termelést akadályozó káros vízbőség a talaj felszínén és a termőrétegben. Ott alakulhat ki, ahol a talaj víznyelő és vízáteresztő képessége nem megfelelő, amelyet a talaj legroszabb vízvezetésű rétege határoz meg. Nem mindegy, hogy a szántóföldjeinknek van-e a ha van, milyen mélyen található.

Ismét sok helyen keletkezett belvíz, mert a talajra kerültű nedvesség nem szivárgott be, le sem folyt, hanem megállt, pang. Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okoz. Különösen most tavasszal fordul elő, mikor is a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárta a víz útját a mélyebb rétegekbe.

Országszerte összesen 45-50 ezer hektár mezőgazdasági területet borít jelenleg belvíz és kétszer ekkora területen a gazdák azért nem tudnak dolgozni, mert annyira felázott a talaj, hogy még nem lehet rámenni. A belvízzel elöntött terület valamivel kevesebb, mint a fele vetés és szántó. A leginkább érintett területek közé tartozik a Fertő-Hanság, a Kis-Balaton, Felső-Szabolcs, a Bodrogköz, a Közép-Tisza vidéke és a Tiszántúl. A tavaszi belvízképződés nagyban függ a márciusi csapadék alakulásától.

A belvízrendezés lehetősége lenne a belvizet levezető művek, főleg csatornahálózat, szivattyútelep, zsilipek, tárolók tervszerű működtetése és újak létesítése úgy, hogy az egész vízgyűjtőre kiterjedően gazdaságosan oldja meg a belvízelvezetést.

A BELVÍZ KIALAKULÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI

Meteorológiai tényezők:

- A csapadék mennyisége és intenzitása.

- A hóréteg vastagsága, vízegyenértéke, a hóolvadás intenzitása.

- A lég- és talajhőmérséklet.

- A párolgás és a párolgást befolyásoló tényezők.

A földhasználattal összefüggő és egyéb tényezők:

- A művelési ág.

- Az öntözés (mód, szakszerűség)

- A befogadó állapota, vízállása.

- A műszaki létesítmények állapota.

A TÉLI- ÉS KORA TAVASZI BELVIZEK KÖVETKEZMÉNYEI

- A talaj biológiai tevékenységének megszűnése, talajlakók teljes kipusztulása,

- az ősszel megművelt talaj visszaülepedik,

- csapadékvíz veszteség,

- nagymértékű növénypusztulás az ősszel vetett állományokban,

- talajszerkezet roncsolódás,

- nehéz tavaszi művelhetőség (kenődés tömörödés)

- gyors kiszáradás, ülepedés a víz elvonulása után,

- esélytelen kései vetés a (mikro)biológiailag nem működő talajban.

OXIGÉNHIÁNY A TALAJOKBAN

Súlyosan érinti a növényzetet, de az anaerob mikroflórát is! A növények alsó levelei felsárgulnak, érzékennyé válnak a kórokozókkal szemben, idő előtti öregedés következik be. A gyökerek növekedése és a szárazanyag akkumulációja lelassul, majd degenerálódás is bekövetkezhet. Huzamosabb ideig fennálló talaj-víztelítettség hatására - komoly gazdasági kárt jelentve - a növények végül elpusztulnak, mivel a gyökerek sejtjeiben az "anaerob légzés" az anyagcseréhez nem állít elő elegendő ATP-t. A növény pusztulásához hozzájárul az is, hogy a növény hormonális egyensúlya is felborul, mert a gyökerekből származó hormonok - gibberelen, auxin - utánpótlása teljesen leáll.

A növény egyedfejlődése különböző stádiumaiban eltérő mértékben reagál mert például: a terméseredményeket a talajnak már 1 napos víztelítettsége is csökkentheti. Az anaerob körülmények között a gyökerek környezetében toxikus termékek gyűlnek fel s a gyökerekben is autotoxinok keletkeznek. A talajban oxigén hiányában a rothadás kerül előtérbe, s a mikróbák a légzésükhöz a talaj NO^3-, Mn⁴⁺ és Fe³⁺ készleteit veszik igénybe, majd a továbbiakban már az SO^₄2- is redukálódik H₂S-é és metán fejlődik. A teljesen egyensúlyt vesztett talajokban előre törnek a gombás betegségek - Fuzárium stb. - talajrothadás veszélye megnő.

TAVASZI TEENDŐK BELVÍZ UTÁN

Tavasszal a talaj fizikai állapotát javítani kell s a növénytermesztés számára alkalmassá tenni porhanytással, levegőztetéssel a megfelelően kímélő eszközök használatával. Olyan növényeket vessünk belvízjárta területekre, amelyek gyökérzete mélyre nyúlóan javítja a talajszerkezetet, elviseli a kedvezőtlen viszonyokat és rövid tenyészidejű. Például zöldtrágya és zöldtakarmány növények. Szerves anyagot kell a talajba juttatni a tarlómaradványok, istálló- és zöldtrágya beforgatásával, hogy a kellően porózus, levegős telajszerkezet minél hamarabb visszaálljon és az aerob biológiai feltételek rendelkezésre álljanak.

Nem megkerülhető teendő belvíz után a talajok mikrobiológiai összetételének mielőbbi helyrehozása a lehető legkomplexebb talajbaktérium termékek használatával, amelyekkel a légköri nitrogén fixálása (Azotobacter, Azospirillum), az Indolecetsav (növényi hormon) termelése a gyökeresedéshez (Azospirillum) a foszfor mobilizálása (B. megatherium, Pseudomonasok) a kálium mobilizálása (B. cirkulans) a talajszerkezet megújulása (Micrococcus roseus, Streptomyces albus) és a kórokozó gombák visszaszorítása (Pseudomonas fluorescens) megoldható.

ÁLLANDÓ AGROTECHNIKAI TEENDŐK A MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN

Az átlagos csapadékhozamú években is nagyfokú figyelem szükséges a talajállapot ellenőrzésére, s javítására.

Az alapművelést javítani kell szárzúzással, tarlóhántással, rendszeres talajlazítással.

A lehető legkevesebb talajtaposással, tömörödéssel járó művelési eljárások alkalmazása, alapos tervezést követően, a talajok adottságainak figyelembe vételével.

A talajok tömörödésének rendszeres szondázása.

Mérsékelt károkat okozó eszközök - rugós kultivátorok használata.

A gyökérzóna állapotát javító talajmunkák rendszeressé tétele (mély- és középmély lazítás).

(források: Birkás Márta - Környezetkímélő alkalmazkodó talajművelés, Szabó István Mihály - Az általános talajtan biológiai alapjai)

Daoda Zoltán, Szakmai igazgató - AGRO.bio Hungary Kft.