A képen Felisa Wolfe-Simon látható, aki a NASA Asztrobiológiai Intézetének kutatója és akinek a nevét egyetlen nap alatt megismerte az egész világ. Éppen iszapmintát gyűjt a kaliforniai Mono tó partján. Magyar idő szerint tegnap este 8-kor jelentették be, hogy ennek a San Franciscotól keletre lévő tó iszapjában olyan baktériumot találtak, amelynek a DNS-e arzént tartalmaz. Ez látszólag nem nagy vaszisztdasz, viszont valójában hasonló a tudományos hírértéke, mint ha teaidőben egy kis zöld lény kopogtat a Fehér Ház ajtaján és az ajtót nyitó ámult inasnak enyhe akcentussal annyait mond: nanu-nanu, a marsról jöttem és szeretnék magukkal egy kicsit barátkozni.

Komolyra fordítva. Kevés dolog látszott eddig annyira biztosnak a biológiában, mint az, hogy a DNS-t 6 elem - a szén, a hidrogén, a nitrogén, az oxigén, a foszfor és a kén - alkotja. Ez a Földön - eddigi ismeretink szerint - a szúnyogtól az elefántig minden élőlényre igaz volt.

Aztán jött ez a színes egyéniségű zseniális tudós-művésznő, aki megdöntötte a megdönthetetlennek hitt törvényt. A neve alapján abban reménykedtem, hogy a férje egy jósvárdájú magyar, de erre nem találtam semmi utalást. Arra viszont igen, hogy Felisa amellett, hogy kiváló tenger- és űrbiológus, amerika egyik legképzettebb oboaművésze is. Az is tetszik vele kapcsolatban, hogy magát is csak "vaslizának" (ironlisa) hívja még az internetoldalán is, ahol még a 26 is szerepel az Fe bal fölső sarkában (26 Fe Lisa)

Ezek a kis Halomonadaceae-k, akik átírják a világ összes biológiakönyvét, mert arzén van a DNS-ükben. Az alsó képen a kis zöld pontok jelölik ezeket a helyeket, ahol a DNS-ben foszfor helyett arzén van.

Valami azt súgja Tisztelt Olvasók, hogy ez a század még számos szenzációt hoz majd, legalábbis ami a baktériumokat illeti. Ahogy megy előre a tudomány, úgy záródnak be egymás után a kémia- a vegyipar kapui és nyílnak csodálatos ajtók a biológia és főleg a mikrobiológia világában.