XII. SZŐLÉSZETI és BORÁSZATI KONFERENCIA

2011.01.25.

Január 19-22. között zajlott Egerben az Eger Park szállodában a szőlész-borász szakma kiemelkedően színvonalas konferenciája.

Több, mint 200 szakember vett részt az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és más intézmények által szervezett négynapos konferencián, amely a szőlész-borász szakma szinte valamennyi tudományágát illetve részterületét átfogva nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő színvonlon zajlott január 19-22. között az Eger-Park szállodában. A szólőtermesztők és borászok legnagyobb része a 4 (négy!) északkeleti borvidékről érkezett, de természetesen az ország távolabbi borvidékeiről is sokan eljöttek.

Az első nap a szőlőtermesztésről szólt. Kiemelt hangsúlyt kapott a szőlő növényvédelmének a kérdése, hiszen az elmúlt évben a sok csapadék miatt igen nehéz, sok helyen lehetetlen volt megvédeni a szőlőt a betegségektől. A felső képen félig szemben a délelőtti program levezető elnöke, Marcinkó Ferenc Úr látható, aki többek közt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának is az elnöke.

Nagyon nagyon nagyon jó előadást tartott a hazai klímaváltozásról Dr. Bálo Borbála az egri SZBKI igazgatója. Ő a szőlőélettan és a stresszrezisztencia nemzetközileg is elismert kutatója, aki amúgy a konferencia szervezésének az oroszlánrészét is csinálta. A fenti képen természetesen nem ő látható, hanem a szintén nagyon érdekes előadást tartó Dr. Kiss Levente, a Növényvédelmi Kutatóintézet osztályvezetője, aki a szőlő strobilurin rezisztenciájával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeit ismertette. Az őt követő előadók - Schmidt Ágnes és Dr. Dula Bencéné - is elmondták, hogy a múlt évben még a világ legjobb növényvédőszereivel is olyannyira nehéz volt megvédeni a szőlőt, hogy szinte/gyakorlatilag lehetetlen. Ez elsősorban a kórokozóknak különösen kedvező időjárás miatt volt, de bizonyosan szerepet játszott benne a Kiss Levente által kimutatott rezisztencia is, amely főleg a speciális hatáshelyű fungicidek esetében kialakulhat és ki is alakul.

Az AGRO.bio Hungary Kft. a konferencia egyik támogatója volt. Daoda Zoltán szakmai igazgató előadásában a BactoFil talajbaktérium termékek és a Symbivit mikorrhiza termék használatát és előnyeit mutatta be a résztvevőknek. Kétségtelen, hogy ezek a komplex hatású mikrobiológiai készítmények új korszakot nyitnak a szőlőtermesztésben, hiszen a kémiai termékekkel már nem elérhető termésbiztonságot és minőséget eredményeznek. Használatukkal jelentős költség takarítható meg, mind a műtrágyázási, mint a növényvédelmi költségek csökkentése által. A BactoFil termékekben lévő mikroorganizmusok egyrészt a rezisztencia veszélye nélkül elpusztítják a szőlőre patogén kórokozókat, másrészt a kiegyenlített tápanyagellátás miatt erősítik a szőlő természetes védekező rendszerét. Fontos előnye még a terméknek, hogy a metszési nyesedék gyors lebontásával a szőlő hozzájut az abban lévő tápanyaghoz és még a talaj szerkezete is javul.

A sok kimondottan érdekes és színvonalas előadás közül szeretném még megemlíteni a konferencia francia előadóhölgyét. A nagyon szép nevő Dr. Florence Fontaine a Reims-i Egyetem kutatója a szürkerothadás elleni 2 készítmény illetve hatóanyag (fludioxonil, fenhexamid) szőlőre gyakorolt hatásáról beszélt.

Egy ábrát az előadásából, amely amúgy bárhol elérhető, azért fényképeztem le, mert van benne egy olyan mondanivaló, amely nekünk magyaroknak akár elgondolkodtató is lehet. A kép jobb oldalán a francia borvidékek láthatóak. Érdekes dolog belegondolni, hogy Franciaországban közel 15-ször annyi szőlő van, mint nálunk, viszont jóval kevesebb borvidék. ők így erősítik a borvidékeiket, mi pedig így gyengítjük a mieinket, hogy ha nem lennének ilyen jó boraink, akkor végképp ne legyen semmi esélye a magyar borászatnak külföldön.

A konferencia 3. napja a bormarketingről szólt.

Ezen a napon én nem voltam ott. A személyes véleményemet bormarketing témában azért még megosztanám a Tisztelt Olvasókkal. Szóval szerintem a magyar közösségi bormarketing szánalmas és gagyi. Úgy vélem, hogy a "nagytudású" hazai bormarketingesek az ország és a szakma pénzét nagyvonalúan költögetve sikeresen leszoktatták az átlag magyar fogyasztót a magyar borról.