A felmelegedés és a szélsőséges időjárás biztosan téma lesz a párizsi az ENSZ klímakonferencián. A klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedekben drasztikusan nőtt az átlag hőmérséklet. A 19. századhoz közepéhez viszonyítva átlagosan 14, 5 C fokkal van melegebb. Ennek negatív hatásait egyértelműen a mezőgazdaság érzi meg először. A szakembereknek a szélsőséges időjárási jelenségekre nagyon nehéz felkészülni. Ezt idén hazánk is megtapasztalta: 2015-ig ugyanis nem fordult el, hogy nyáron öt hőhullám következett volna egymásután.

Ezekért a jelenségekért az üvegházhatás a felelős. A káros üvegházhatást pedig leginkább az esőerdők irtása generálja, az esőerdők irtására pedig a növekvő mezőgazdasági területek miatt van szükség.

IX. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok konferencián Szolnokon Áder János köztársasági elnök is a felszólalók között volt. A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarországon a mezőgazdaság komoly szerepet játszik az üvegházhatás kialakulásában. A nitrogénműtrágyák használatakor ugyanis azoknak csak 1/3-ada hasznosul, a maradék 2/3-ad dinitrogén oxid formájában, amely szintén üvegházhatású gáz, a légkörbe kerül. A dinitrogén oxid ráadásul 300-szorosan károsabb a légkörre, mint a széndioxid.

Vancsura József Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a mezőgazdaság áll legközelebb a természethez, és így biztosítani képes a környezet optimális egyensúlyát. Éppen ezért egy felkészült szakember nem engedheti meg magának, hogy felelőtlenül használja fel a vegyi anyagokat. Vancsura szerint hazánkban precíziós gazdálkodás folyik. „Ez nem feltételezheti azt, hogy valaki szórja a műtrágyatát, ezt nem is engedik meg már a szabályok. – emelte ki a GOSZ elnöke. Mérni kell ugyanis talajban a nitrát, a kálium és foszfor szintet.

A talajbaktériumoké a jövő

A jövőben 90%-ban baktériumokkal fogna dolgozni a magyar gazdák. Ezt már jól mutatja, hogy az élenjáró gazdák a termőföldjeiken talajbaktériumokat használnak. – mondta el Vancsura József a Kossuth Rádió 180 perc című adásában.