Bár sajnos az emberiségnek számos problémával kell szembenéznie, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a különféle gondok közül rövid távon az éhezés, hosszabb távon pedig a légkörbe juttatott CO2 követeztében bekövetkező klímaváltozás a legkomolyabb. A Föld népessége egyre gyorsuló ütemben nő, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítására van szükség. Napjainkra bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági területek nagysága alig növelhető és az egyre nagyobb termőképességű növényfajták által kínált többlethozamokban rejlő lehetőségek is lassan kimerülni látszanak. Ennek az az elsődleges oka, hogy a kiváló tulajdonságú fajták esetében olyan tényezők korlátozhatják a termésmennyiséget, mint a víz, vagy a talaj megfelelő tápanyagkínálata. A genetikailag módosított (GMO) növények termesztését illetően jelentősen eltér a szakemberek véleménye. A legtöbben elismerik, hogy az ilyen növények bizonyos termesztési tulajdonsága meglehetősen kedvező, mégis óvatosságra intenek és az európai kormányok többsége nem is engedélyezi az ilyen növények termesztését. A Földön a mezőgazdasági területek csak nagyon kis részén ő többnyire Nyugat Európában ő használnak annyi szerves- vagy műtrágyát, ami biztosítja a növények optimális fejlődését. A növények tápanyagigényét mutatja, hogy egy átlagos búzatábla ő számos vizsgálat tanúsága szerint ő akkor képes a legtöbben teremni, ha hektáronként 150-170 kg nitrogén hatóanyagot juttatnak ki megfelelően időzítve. Bár a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban sok esetben a jelentős túltermelés okoz tárolási gondokat, az emberiség egésze mégis komoly élelmiszerhiánnyal küzd, amelyre a talaj termékenységének a növelése lehetne az egyik megoldás. A műtrágya azonban drága és mivel az előállításához rendkívül nagy mennyiségű földgázra van szükség, amelynek az ára folyamatosan emelkedik, ezért a műtrágyák is egyre drágulnak. A megoldást az olyan talajbaktérium sűrítmények használata jelentheti, amelyek hatékony nitrogénkötő baktériumokat tartalmaznak. Ezek megkötik és a növények számára felvehetővé teszik a levegőben található nitrogént, biztosítva azok egyenletes fejlődését. Ez nem jelenti azt, hogy a lehető legnagyobb termésmennyiség eléréséhez nincs szükség műtrágyára, viszont a műtrágya mennyisége nagy mértékben legalább a felére csökkenthető. A másik nagy probléma a levegő széndioxid tartalmának növekedése, vagyis az üvegházhatás. Ennek oka az, hogy egyrészt az emberi tevékenység (ipar, közlekedés stb.) során nagy mennyiségű széndioxid (CO2) keletkezik, másrészt az őserdők pusztítása miatt kevesebb növény köti meg a széndioxidot és termel oxigént.