Kedves Tisztelt Olvasók! Ha lenne ünnepe Magyarországon a fenntartható mezőgazdaságnak, akkor annak szerintem a Húsvéthoz és a Pünkösdhöz hasonlóan mozgó ünnepnek kellene lenni és minden évben június közepe felé kellene tartani, azon a napon, amikor Zimányban, a Farkas Kft. telephelyén összegyűlnek a témában érintettek, a Precíziós Növénytermesztési Tanácskozásra. Elismerem, hogy ilyenkor a Pünkösd után, még kissé filozófikus hangulatban van az ember, így én is, de az kétségtelen, hogy ez a már hagyományokkal rendelkező szakmai esemény kiemelkedő eseménye a fenntartható magyar mezőgazdaságnak. Nem is csoda, hogy zsúfolásig telt a tanácskozóterem, ami amúgy a cég csúcsminőségű gépeinek az állomáshelye.

A kilenc témából álló, átfogó szakmai program levezető elnöke - szintén a hagyomány szerint - Dr. Pálmai Ottó volt, aki a Fejér megyei MgSzH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának az igazgatója. (amúgy véletlen/nem véletlen, ez az intézmény az előző hírünkben is szerepel)

Az első előadó Jordán László volt, aki az MgSzH elnökhelyettese. Az ő előadásából egy ábrát mindenképpen szeretnék ezen az oldalon is közzétenni. Szörnyű, szörnyű, szörnyű és még ráadásul nagyon elkeserítő.

Az ábra magáért beszél. Azt mutatja, hogy az elmúlt közel 60 év során hogyan alakult Magyarország növényvédő szer felhasználása. Az, hogy mi volt a 80-as években, már nem annyira érdekel - legalábbis ebből a szempontból. A szörnyű, csalódástkeltő tény viszont az, hogy az elmúlt 10 év során hiába fejlődött minden (termékek, berendezések, technológiák, fajták, emberi tudás stb.) mégsem sikerült csökkenteni a vegyszerfelhasználást. Inkább még növelni sikerült - párezer tonnával. Ez szörnyű. És miért szilárd meggyőződésem, hogy csak a precíziós mezőgazdaság a fenntartható mezőgazdaság? A tanácskozás, illetve a kiváló előadók erre (is) világosan megadták a választ.

A felső képen balra a rendezvény házigazdája Farkas László Úr, aki szokás szerint nagyon jó előadásban mutatta be a résztvevőknek, hogy hol tart és merre halad a világ élvonalát képviselő, precíziósan gazdálkogó mezőgazdasági vállalkozása. Itt éppen Nagy Bencének, (jobbra) az Agromatic Kft. vezetőjének segít bemutatni a kukorica "jólétét" érzékelő berendezést, amely segíti a termelőt abban, hogy úgy ossza el a műtrágyát az egyes növényeknek, hogy az a leghatékonyabb legyen. Az őszülű halántékú Úr, aki közelről nézi a műszereket, Kőmíves Tamás akadémikus, aki 14 éven át vezette a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetét.

A Nyugat Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári karáról Dr. Schmidt Rezső és Dr. Reisinger Péter (a fenti képen) professzorok vettek részt a tanácskozáson és kiváló, kiváló előadásban mutatták be a precíziós növénytáplálásban és növényvédelemben elért eredményeiket.

A Professzor Urak előadásából is "csak" egy képet mutatok, ami azonban szerintem "mindent visz". 4 év alatt a Farkas Kft. búzatábláin, összesen 658 hektáron, precíz gyomfelvételezésre alapozva, precíz permetezéstechnikával a terület 60%-án nem kellett gyomirtószerrel permetezni. Volt olyan év, hogy ez az érték 76% volt, volt, hogy "csak" 38, viszont ez döbbenetes mértékű vegyszer-költség megtakarítást és nagyon jelentős környezetterhelés csökkenést jelent.

Ja, hogy miért nem volt a teremben egyetlen növényvédő szer gyártós zászló, poszter vagy paraván? Hát a fenti tények miatt. A növszergyártók (töbsége) ugyanis annyira szereti a precíziós gazdálkodást, mint amennyire a betörő szereti a rendőrszirénát. Valahogy nem tudnak önfeledten örülni annak, ha a kb. 20 gyomot felismerni képes valaki kimegy a táblára, felméri a gyomfertőzöttséget, aztán a precíziós permetezővel csak oda permeteli az egyszikűirtót meg a kétszikűirtót, ahova kell. Ahova meg nem kell, oda nem permetez és mileszakkor a növszergyártóval?

A fenti képen Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője. ő is kiváló előadást tartott, aminek a lényege az volt szerintem, hogy a nagyon okos Kverneland berendezések mennyire legyszerűsítik a csúcstechnika használatát/használhatóságát. Egy szó mint száz, egyáltalán nem kell elektromérnöknek és kompjúterzseninek lenni ahhoz, hogy valaki sikeresen használhassa a precíziós csúcstechnológiát. Róla még annyi, hogy ő csinálja a www.preciziosmezogazdasag.hu internetoldalt, ami annyira jó, hogy nem hízelegve neki, hiszen még sohasem beszéltünk, de ez az oldal "alapmű". Ha valakit érdekel a téma, itt érdemes körbeolvasgatni, döbbenetes az információ- és képmennyiség.

A legfelső képet akkor készítettem, miközben Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója tartotta a nagy érdeklődéssel kísért előadását a cég legújabb fejlesztéseiről. Erről hamarosan részletesen beszámolunk a Tisztelt Olvasóknak.

Huszár Jenő, a Farmcenter Kft. ügyvezetője sem hiányozhatott erről a rendezvényről, hiszen az előadások szünetében és az ebéd előtt-után a permetezéstechnika legkorszerűbb megoldásainak ügyében sokan kértek tőle szaktanácsot. Csak az érdekességképp jegyzem meg, hogy a Farkas Kft. precíziós gazdálkodásának évek óta része a BactoFil talajbaktérium készítmények használata, természetesen az éppen legkorszerűb BactoFil JET kijuttató berendezéssel kijuttatva sőt precíziósan, de ez a téma megér majd még egy misét.

Végezetül röviden bemutatnám a "precíziós gépparkot", amelyet a rendezvény alatt bárki megnézhetett:

A traktorok között erőteljes New Holland dominanciát véltem felfedezni...

Precíziós vetőgép. ACCORD Optima. Ennél jobb vetőgép? Hát nem tudom.

Precíziós műtrágyaszóró. Véletlenül ez is ACCORD. Bár lehet, hogy nem véletlenül.

Precíziós permetezőgép. Rau. Alsó és felső kép. A lényeg a gép felső részén látszik. A nagy tartályban víz van, míg a fenti két kis fehér tartályba lehet tenni a tömény növényvédőszert, egy- és kétszikűirtót vagy amit kell. A gép oda- abból- és annyit permetez, amennyit kell.

A fenti képen egy ikon, az angol Garford sorközkultivátor. Amúgy ezzel is simán meg lehet takarítani a gyomirtószerköltség kétharmadát, ha csak a sorokat permetezzük, a sorközökből meg ez a gép gyönyörűen kikapálja a gyomokat, meg még lazít is.

Végezetül egy lassan időszerű gépcsoport. Háttérben a vadonatúj CLAAS kombájn, természetesen hozamtérkép készítési lehetőséggel. Az előtérben pedig egy 300 lóerős New Holland traktor, mögötte a tarlóművelés kiemelkedő kiválósága a Kverneland CTS Stubble Finisher. Amúgy a Stubble Finisher pont tarlómővelőt jelent. Ez a gép kiváló tarlóművelő. Arra azonban ügyelni kell, hogy a 3 méter munkaszélességhez kell is éppen a 300 lóerő. A traktor elején a BactoFil JET teszi teljessé a tarlóművelő/talajaktiváló gépkapcsolatot. Mintaszerű megoldás, ami méltó a "mintagazdasághoz".