Mindenki, aki ismeri az AGRO.bio Hungary Kft-t, tudja, hogy a cég küldetésének és tevékenységének fókuszában az egészséges, élő talaj - mint a fenntartható mezőgazdaság alapeleme - található. Az egészséges és élő talaj elsősorban a megfelelő gyökérfejlődés biztosításával járul hozzá a növény kiváló alkalmazkodó képességéhez, stressztűréséhez, erőteljes és gyors fejlődéséhez valamint a nagyobb terméshozamból és jobb minőségből eredő magasabb árbevételhez. Az egészséges és élő talaj kedvezőbb szerkezete miatt kevesebb üzemanyag felhasználásával művelhető és jelentős az az összeg, ami az alacsonyabb műtrágyaigény mitt megspórolható. Esetenként a növényvédelmi költségek is csökkenthetők illetve azonos növényvédelmi technológia mellett az alacsonyabb fertőzési nyomás miatt a növények egészségesebbek és kisebb a gombakártétel kockázata.

A gyökérzet nincs szem előtt, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő gyökérfejlődés fontosságáról. Ha egy magot elvetünk, akkor arra az első napokban a talaj fizikai tulajdonságai hatnak, mint a víztartalom és a hőmérséklet. Ha ezek megfelelőek, akkor a megduzzadt magból előtör a gyököcske és bárhogy áll a mag a földben, a gyököcske mindig pontosan lefelé, a Föld középpontja felé kezd növekedni. Ez a látszólag egyszerű folyamat valójában nagyon összetett növényélettani jelenség, amelyet itt nem részleteznék, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy az életteli talajban azonos fizikai talajjellemzők mellett is előbb indul a magok csírázása. Az egyes fajok között eltérő különbségek vannak, a megfigyelések szerint a BactoFil-lal (baktériumtrágya) kezelt talaj a legnagyobb mértékben az apróbb kétszikű magok (repce, napraforgó) csírázását gyorsítja.

Ahogy telnek a napok és megjelennek a sziklevelek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyökerek ennél már jóval nagyobbak. Ekkor különösen nagy jelentősége van a megfelelően laza morzsás talajszerkezetnek és annak, hogy ne legyen olyan tömörödött réteg, amely a gyökerek útját álja és megakadályozza azt, hogy elérjék azt a réteget, ahonnan a tenyészidőszak száraz periódusaiben is el tudják látni vízzel a növényt. Iskolás gyerekek gyakran csinálják azt a kísérletet, hogy vizes papíron babot, borsót csíráztatnak és figyelik, hogy napról napra mekkorát nő. Ez a végtelenül egyszerű módszer szépen mutatja, hogy a kis magban milyen nagyon-nagyon sok energiát-tápanyagot raktároz a növény és milyen sokáig bírja gyakorlatikag külső tápanyagforráűs nélkül. Ha a csírázó növény talaját műtrágyasó savanyítja, akkor az nemhogy segíteni fogja a fejlődését, hanem inkább gátolja, szélsőséges esetben a növénypusztulásához vezet. Gondoljunk arra, hogy a kis csecsemőnek sem tolnak oda egy töltött kacsát. Nem véletlen, hogy a vetéssel egy menetben a mag mellé szórt műtrágya esetében is meg kell tartani egy minimális (6-8 cm) távolságot a mag és a műtrágya között, ami vagy pont elég vagy pont nem.

Az egészséges, élő talaj nagyszámú mikroorganizmust tartalmaz. Ezek egy része kimondottan hasznos a növény számára, egy részük közömbös, egy kis részük pedig kimondottan káros. A káros mikroorganizmusok között a legtöbb csak lassítja, nehezíti a növény fejlődését, de nem betegíti meg, egy részük pedig nevesített növénybetegséget okoz. Wayne Pedersen amerikai tudós, az Illinois Egyetem növénykórtan tanára a növényeket megbetegítő kórokozókat két csoportra osztotta, az okozott kár mértéke szerint. A két csoportot úgy nevezte, hogy "killers" és "nibblers". Szabad ferdítésemben pusztítók és dézsmálók.

Növénypusztító kórokozó Pedersen felosztásában például a Phytophtora és a Pythium, amely agresszíven támadja a növényt, gyorsan terjed és rövid idő alatt majdnem a teljes növény illetve a teljes álomány pusztulásához vezet. Ezek a betegségek megfelelő kémiai növényvédelem nélkül rendkívül magas terméskiesést okozhatnak.

Dézsmáló betegségeknek azokat nevezi Pedersen, amelyek nem pusztítják el a növényt, többnyire a kórokozó számára nagyon kedvező és a növény számára kedvezőtlen körülmények között támadnak, kártételük megfelelő termesztéstechnikával jelentősen mérsékelhető és a messze nem olyan brutális, mint az előző csoport kórokozói. Ilyen kórokozó például a Rhizoktonia és a Fusarium, amelyek által okozott terméskiesés a 20-30% között többnyire megáll.

A rizoktóniás betegséggel kapcsolatban annyit meg kell jegyezni, hogy ez főleg ott ütötte fel a fejét és mutatta meg, hogy azért ő is rendesen odacsap a termésdézsmálásban (főleg repcében, burgonyában és cukorrépában) ahol a művelési költségek csökkentése és a vízmegtartás miatt elhagyva a jó öreg őszi szántást, áttértek a forgatás nélküli talajművelésre. Nyilvánvalóan nem érdemes azért szántani, hogy a kórokozók a felszínről illetve a talaj felső rétegéből lejjebb kerüljenek, viszont a forgatás nélküli művelés esetén érdemes nagyobb figyelmet fordítani a kórokozók visszaszorítására részben biológiai, részben kémiai módszerekkel.

A kémiai mag- és csíranövény védelmi mód a mag kezelése megfelelő csávázószerrel. A csávázószerek között jelentős különbség van a hatásspektrum, a hatékonyság és a hatástartam vonatkozásában. Az csávázószer fejlesztés eddigi legnagyobb áttörése az volt - szerintem -  amikor a '90-es években megjelent Fludioxonil hatóanyagú termék, amely minden tulajdonságát tekintve korábban nem tapasztalt színvonalat hozott. A hatóanyag kifejlesztője és gyártója a CIBA-GEIGY cég volt, amely a jelenlegi Syngenta egyik elődjeként a gyógyszeripar egyik vezető vállalata is volt. A gyógyszerfejlesztésben és gyártásban már régóta használták a talajbaktériumok által előállított hatóanyagokat, ezért jól ismerték többek között a Pseudomonasok által termelt anyagok gombaölő hatását. A Pseudomonas pyrrocinia talajbaktérium által termelt pyrrolnitrin az alapja a fenylpirrol hatóanyagcsoportnak, ahova a Fludioxonil is tartozik. Az a tény, hogy a Syngenta elődcége a talajbaktériumok által termelt természetes, nagyhatékonyságú gombaellenes anyagok között kereste meg a vetőmagcsávázásra alkalmasat, a Syngentát a világ vezető csávázószergyártójává is tette. Nincs jobb, nincs természetesebb megoldás a vetőmagcsávázásra, mint a Syngenta által kínált természettől nyert hatóanyagok termékké formált változata.

A biológiai mag- és csíranövény védelem optimális terméke a 6 illetve 7 természetes talajbaktérium törzset tartalmazó BactoFil A 10 és BactoFil B 10 nevű termék (baktériumtrágya).

Az van ugyanis, hogy hiába vet valaki kiváló genetikai értéket hordozó magot és hiába védi azt a kiváló csávázószerrel, csak akkor alhat nyugodtan a megfelelő gyökérnövekedést illetően, ha a BactoFil-os talajoltással a talaj mikroflóráját átmenetileg a maximális biológiai gyökértámogatás irányába tolta. A BactoFil termékek egyes törzsei ugyanis részben elpusztítják a kórokozó gombákat, részben gátolják azok fejlődését, ezáltal hozzájárulnak a megfelelő növényegészség biztosításához. Fontos tény, hogy azokat a mikroorganizmusokat is gátolják az úgynevezett sziderifor hatással, amelyek nem betegítik meg a növényt, tehát nem tartják számon a kórokozók között, éppen csak egy kicsit lassítják, nehezítik a fejlődését. Ezért ez az egyik oka a BactoFil-lal kezelt talajban fejlődő növény látványosan erőteljesebb gyökérfejlődésének.

A BactoFil-os kezelés hatására megfigyelhető gyors és erőteljes gyökérfejlődés másik oka a készítményben lévő talajbaktériumok által bioszintetizált természetes növényi hormonokban kereshető. Ezek közül a legfontosabb az auxin hormoncsoport etalonjaként kezelt indol-3-ecetsav és a citokininek csoportjába tartozó zeatin. A zeatinnal kapcsolatban az a helyzet, hogy ezt a növényi hormont nem maga a baktérum termeli, hanem a talajba került növénybaradványok - elsődlegesen kukorica - baktériumos bomlásakor képződik. Ez az oka annak a tapasztalatnak, hogy a legjobban fejlődő kalászos gabona és napraforgó BactoFil Cell-lel kezelt kukorica tarló után készített magágyban található. Az említett két hormon a nedves talajból a vízzel együtt bejut a gyökérbe és hatására a gyökér gyorsabban növekszik.

A mélyebbre hatoló, nagyobb gyökérzet hatása:

A BactoFil kezelés hatására fejlődő gyökérzet több tápanyagot és vizet képes szállítani a növény föld feletti részeibe, ezéltal az jobban feljődik és többet terem.

A talaj felső rétegének kiszáradásakor a mélyebbre hatoló gyökérzet a száraz periódus alatt is eléri a nedvességet a mélyebb taljrétegből ezáltal csökken az aszálykár kockázata és nő a termésbiztonság.

A nagyobb gyökértömeg csökkenti a talajlakó kártevők áltak okozott kárt, hiszen egy-két elrágott gyökér ellenére még nem szenved jelentős hiányt a növény ellátása és nem kerül veszélybe a stabilitása.

Összességében a gyorsabban fejlődő, egészséges gyökérzet a megfelelő növényfejlődés, ellenálló képesség és termésbiztonság alapeleme. A BactoFil termékek használata segíti a termelőket abban, hogy megfeleljenek a fenntartható-gazdaságos mezőgazdasági termeszés kihívásainak.