Hazánkban évente körülbelül 10.000 tonna gyomirtószert juttatnak ki, ami megdöbbentően nagy mennyiség. Legalább a fele teljesen felesleges, hiszen a korszerű technika lehetővé tenné, hogy a kapás kultúrák esetén csak a sorokra szórjanak gyomirtót, a sorközöket pedig kikapálják sorközművelő kultivátorral. De ez egy másik történet, korábban írtunk erről és bizonyára fogunk is még. Ez a hatalmas gyomirtószertömeg egyrészt azt eredményezi, hogy ha az ember kinyitja a vízcsapot - például Budapesten - akkor egy liter vízzel együtt kifolyhat rajta vagy pár tucat nanogramm gyomirószer hatóanyag. Másrészt a gyomirtószerek erősen stresszelik a kultúrnövényt. Ez abban nyilvánul meg, hogy a termesztett növény kicsit megsárgul és kicsit megáll a növésben legalább 1-2 hétig. Természetesen az egyes szerek között minden szempontból nagy különbségek vannak és a fajták/hibridek is eltérő érzékenységet mutatnak. Az is bizonyos, hogy ha az időjárási és talajviszonyok eltérnek a kultúrnövény optimumától, akkor a gyomirtószerekre is érzékenyebben reagál. Vannak olyan gyomirtószerek, amelyek csak akkor képesek kifejteni a hatásukat, ha a kijuttatást követően leesik 1-2 cm csapadék. Ezért is volt olyan sok gond a múlt évben a gyomirtással, hiszen a gyomok nőttek és mivel nem vették fel a gyomirtószert, a kevés vizet is elszívták a kultúrnövény elől.

A gyomirtószer használat fél évszázados történetében még nem volt olyan nagy szárazság az országban, mint az elmúlt évben, ezért bizonyosan senki sem tudja, hogy milyen stresszhatással kell majd számolni idén tavasszal a múlt évről a talajokban maradt gyomirtószerek miatt. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy érdemes megnézni az egyes táblákon használt gyomirtószerek utóveteményre vonatkozó előírását. Ha valaki olyat talál, hogy az általa használt gyomirtószer esetében bizonyos növény vonatkozásában mélyszántás szükséges, akkor azt érdemes komolyan venni és ez semmiképp nem lehet megnyugtató. Arra is érdemes figyelni, ha bizonyos talajkémhatás érték alatt/felett ezt-azt nem lehet vetni. Gondoljunk arra, hogy a táblák nem homogének és nem kis kockázat, ha akár egy részét hazavágja a gyomirtószer maradék.

A felső képen a Fejér Megyei Kormányhivatal múlt évi Székesfehérvár melletti gyomirtási kísérlete. Nem megfelelő ídőben, nem megfelelő készítmény, nem megfelelő fúvókával kijuttatva. A kukoricán a stressztüneteket nem lehet nem észrevenni. Egy ilyen stresszállapot már nagyon jelentős termésveszteséget eredményez.

A fenti képen ugyanaz a tábla másik parcellája. Remélem olvasható a képen a kijuttatási időpont (május 21.) és az alkalmazott csúcsminőségű TeeJet fúvóka típusa (AI 3070).

A kultúrnövényt érő gyomirtószerstressz negatív hatása nagymértékben csökkenthető az Agafix nevű, élő zöldalgákat tartalmazó mikrobiológiai lombtrágya korai kijuttatásával. A korai kijuttatáson azt értjük, hogy az lehetőleg pár nappal a posztkezelés előtt történjen meg. A múlt évi termesztési tapasztalatok egyértelmúen igazolták, hogy az Algafix (levéltrágya) hatására a növény stressztúrő és regenerálódó képessége látványosan nő. Természetesen az Algafix (levéltrágya) is csak akkor képes kifejteni a hatását, ha a permete minél nagyobb felületen egyenletes borítással éri a kezelentő növény leveleit. Éppen ezért az Algafix mellé a kijuttatáshoz optimális technológiát és a gödöllői Farmcenter Kft. által kifejlesztett eszközt is kínálja az AGRO.bio Hungary Kft.

Többek között ezt is bemutatjuk majd január 30. és február 2. között az AGROmashEXPO kiállításon a G pavilonban lévő 503 számú standon.

Aki pénztári sorbanállás és belépő vásárlás nélkül ingyenesen szeretné megtekinteni a kiállítást, az kattintson az alábbi linkre, regisztrálja magát, majd nyomtassa ki a rendszer által automatikusan küldött pdf anyagot és azt hozza magával. Ez mindhárom kiállítás - AGROmashEXPO, Szőlészet és Pincészet, Magyar KERT - ingyenes megtakintésére alkalmas.

http://eregistrator.hu/registration.php?ltid=LU&idid=72&prid=AGM13&mode1=K&c=0&pid=00264380&lngid=hu