Az oxigén az energiatermeléshez szükséges, míg a hőmérséklet az enzimek aktivitását befolyásolja. A legtöbb növénynek 20–30°C közötti hőmérséklet az ideális csírázáshoz, de vannak növények, amelyek hideg körülmények között is csíráznak. A fény megléte szintén növényenként változó, egyes növényeknél kulcsfontosságú, míg másoknak sötétségre van szükségük a csírázáshoz.

A talaj minősége alapvetően befolyásolja a csírázás sikerességét. A jó minőségű talajnak megfelelő vízelvezetése, tápanyagtartalma és szerkezete van, amelyek mind segítik a magok fejlődését. A túl tömör talaj akadályozza a gyökerek növekedését és a megfelelő légcserét, amely a csírázáshoz szükséges. A talaj pH-értéke is döntő szerepet játszik, mivel a túl savas vagy túl lúgos talaj gátolhatja a tápanyagok felvételét és a csírázást.

A talaj biológiai aktivitása, vagyis a benne található mikroorganizmusok száma és tevékenysége is hozzájárul a csírázás sikerességéhez. Ezek az élőlények segítik a szerves anyagok lebontását, ezáltal növelve a talaj tápanyagtartalmát. A humuszos talajok különösen jó környezetet biztosítanak a csírázás számára, mivel magas szervesanyag-tartalmuk miatt több vizet és tápanyagot képesek megtartani. A szennyezett talaj viszont káros anyagokat tartalmazhat, amelyek gátolhatják a csírázást vagy akár meg is akadályozhatják azt.

Vannak olyan növények, amelyek esetében érdemes a csírázási folyamatot megtámogatni, különösen azoknál, amelyek érzékenyebbek a környezeti tényezőkre vagy hosszabb időre van szükségük a csírázáshoz. Ilyen növények például a gabonafélék (búza, árpa), zöldségek (paradicsom, paprika, salátafélék), valamint bizonyos fák és gyümölcsök (alma, cseresznye). Ezeknél a növényeknél a vetés előtti kezelések, például a magok áztatása vagy hőkezelése, nagyban elősegíthetik a sikeres csírázást.

A zöldségnövények esetében a csírázási feltételek javítása fontos lehet a magasabb terméshozam elérése érdekében. A fák és gyümölcsfák esetében a csírázás hosszabb időt vehet igénybe, ezért különösen fontos a megfelelő tápanyag- és vízellátás, valamint a talajminőség optimalizálása. A különféle fűszernövények, mint például a bazsalikom vagy a rozmaring, szintén érzékenyek a csírázásra, ezért különös figyelmet igényelnek.

A fenntartható mezőgazdaság egyre inkább előtérbe kerül a csírázás elősegítésében is, mivel környezetbarát és hatékony módszereket biztosít a növénytermesztés során. Az egyik ilyen megoldás a talajmegőrzés technikáinak alkalmazása, például a mulcsozás vagy a zöldtrágya használata, amelyek segítenek a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és a talajszerkezet javításában.

A biostimulánsok használata is egyre népszerűbb fenntartható megoldás, amely növeli a növények ellenálló képességét a környezeti stresszhatásokkal szemben, ezáltal javítva a csírázási arányokat. A szerves trágyák alkalmazása, például a komposzt vagy a biohumusz, szintén fenntartható mezőgazdasági alternatíva, amely nem csak a csírázást segíti elő, hanem javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát is.

Az ökológiai gazdálkodás és a precíziós mezőgazdaság is lehetőséget kínál a csírázás fenntartható támogatására. Az ökológiai gazdálkodás során kerüljük a vegyszerek és műtrágyák használatát, helyettük természetes anyagokat használnunk. A precíziós mezőgazdaság pedig a technológia segítségével optimalizálja az öntözést, tápanyagpótlást és a vetési időpontokat, ezáltal csökkentve a pazarlást és növelve a hatékonyságot.