A NAPRAFORGÓ MATEMATIKÁJA

2008.03.26.

A napraforó nem csak a legszebb és kétségtelenül a legnagyobbra növő kultúrnövényünk, de a virágzata érdekes matematikai összefüggéseket rejt.

A beveztőben szereplő "legnagyobbra növő" jelző alátámasztására meglepő adat, hogy tudományos feljegyzés szerint 1567-ben Paduában egy napraforgó növény magassága elérte a 12 métert. Madridban ugyanezek a magok 8 méter magas növényt eredményeztek. Amúgy a 8 méteres magasságot Hollandiától Kanadáig számos helyen elérték már.

A napraforgó virágzatát számos botanikus vizsgálta, de a legérdekesebb összefuggéseket egy H. Vogel nevű matematikus írta le. Megállapította, hogy a virágzatban a kis kaszattermések egy kettős spirálban helyzkednek el. A virágzatban a két irányba futó spirálok száma a Fibonacci számsort követi. Leggyakrabban 34 spirál fut az egyik és 55 a másik irányba. Van olyan is, hogy a spirálok száma 89 és 144. A spirálok alakját Fermat spirálnak vagy parabolaspirálnak nevezik. A kaszatok azért tudnak olyan szorosan és szabályosan illeszkedni, mert az elrendezésük és az elhelyezkedésük az úgynevezett arany ráció szabályát követi, amit már a görög építészek is felhasználtak a szépség és a stabilitás miatt. Az arany ráció arany száma az 1,618. Ebben a számban az az érdekes, hogy ha az 1-et elosztjuk 0,618-cal, akkor 1,618-at kapunk.