2018.01.08.Szabó István - AGRO.bio
A Demo Farm Projektet bemutató sorozatunk harmadik részében annak az adatbázisnak (AGRO.bio Demofarm Adat Tábla) 1.0-s verzióját mutatjuk be, amely az elmúlt évek során elvégzett kísérleti munka gyümölcseként mára rendelkezésünkre áll.
- mezőgazdasági mikrobiológia a tények tükrében I. rész -
- mezőgazdasági mikrobiológia a tények tükrében II. rész -
Az AGRO.bio Demo Farm hálózata 2017 végére további helyszínnel (Ásványráró) bővült, így a 2018-as évet már 14 partnerünkkel együttműködve tudjuk elkezdeni. Célunk, hogy az elmúlt évek tapasztalataival még hatékonyabbá tegyük az értékeléshez alkalmazott módszertant és a kapott eredmények alapján javítsuk, pontosítsuk a technológiai ajánlásainkat.
A Demo Farm Projektet bemutató sorozatunk harmadik részében annak az adatbázisnak (AGRO.bio Demofarm Adat Tábla) 1.0-s verzióját mutatjuk be, amely az elmúlt évek során elvégzett kísérleti munka gyümölcseként mára rendelkezésünkre áll. Segítségével közelebbi képet kapunk a talajoltás (BactoFil A10, B10 és Szójaoltó, TrichoMax), a tarlóbontás (BactoFil Cell), a lombkezelések (AlgaFix, AminoBór, MicroFull) hatékonyságáról, elemezni tudjuk az évjáratok hatását, különbséget tudunk tenni az egyes növényfajoknak a technológiára adott reakciója között, és pontosítani tudjuk az egyes készítmények hatáskifejtésének helyét illetve módját. Mindezzel az iparágban elsőként szolgáltatunk a termelők részére egzakt üzemi kezeléseken alapuló, statisztikailag igazolt, szakmai alapokon nyugvó eredményeket az általunk forgalmazott készítmények hatékonyságáról.
Mit tartalmaz az AGRO.bio Demofarm Adat Tábla?
Az adatbázis az elmúlt két évben elvégzett fenometriai felvételezések összes adatát és a partnereinktől kapott terméseredményeket tartalmazza. Miből is áll pontosan?
Eredményeink
Az adatok elemzése során a az AGRO.bio technológia minden elemét számba vettük (talajoltás, tarlóbontás, lombkezelés), és minden növény minden paraméterének minden mért eredményét mindkét évből összesítettük. Ezek után a pozitív eredmények aránya 72% volt! Ez elismerésre méltóan magas arány, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ebben benne van azon paraméterek eredménye is, amire nincs hatása a technológiának, illetve ugyanúgy szerepelnek benne azok a terméseredmények, amiket a terület heterogenitása (pl. talajfoltok, vadkár, tőhiány) sokszor erősen befolyásolt. Az előbb felsoroltakkal együtt a 18.000 darab számadat összegzett átlaga 105% a kezeletlen kontrol területek 100% -ához viszonyítva. Ez egyértelműen az AGRO.bio technológia növényekre illetve a termésre gyakorolt pozitív hatását igazolja.
Az adatok részletes elemzését sokféleképpen végezhetjük el. Példaképpen néhány grafikonon keresztül mutatjuk be az adatbázis felhasználását. A számok minden esetben a kezeletlen terület 100%-hoz viszonyítva értendők.
1. grafikon: Az üzemekben beállított különféle kezelés típusok (talajoltás, talajoltás és lombkezelés, lombkezelés) hatékonysága az elmúlt két évben. Minden vizsgált növény faj minden vizsgált paraméterének figyelembe vételével. (na = nincs adat)
2. grafikon: A talajoltó kezelések hatása eltérő mértékben jelentkezik az egyes növényi tulajdonságokon. Az is látható, hogy az egyes növény fajok különbözően reagálnak a kezelésre. Az eredmények azt igazolták, hogy például a növény magasságára nincs, vagy igen kis mértékű a talajoltás hatása. Ezzel szemben a jobb tápanyag-hasznosulást jelző gyökér- és hajtástömeg közel 20%-kal is nagyobb lehet, mint a kezeletlen területen. Az elmúlt két évben az AGRO.bio talajoltás nagyságrendileg 10%-kal növelte meg a kezelt napraforgó és kukorica terület termésátlagát.
3. grafikon: A különböző növényfajok is eltérő módon reagálnak a talajoltó kezelésre. A vizsgálataink azt bizonyították, hogy az elmúlt két év átlagában a vizsgált növényi tulajdonságokra legkevésbé a gabona félékben (102%), leginkább pedig a repce és napraforgó kultúrákban (109%) jelentkezett a talajoltás hatása.
4. grafikon: Az adataink elemzése megmutatja az egyes évjáratok illetve az egyes termőhelyek hatását is. Ugyanazok a kezelések eltérő mértékben „érvényesülnek” évenként és üzemenként. Az eredményeket természetesen ezen kívül a helyi sajátságok is befolyásolják (termesztett fajta, elővetemény, tápanyaggazdálkodás, növényvédelem, agrotechnika stb.), és ezek elemzésével partnereink értékes információkhoz juthatnak saját technológiájuk tökéletesítéséhez.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani azoknak a kollégáknak, akik részvételükkel támogatták az AGRO.bio Demo Farm Projektjét, és szakmai segítséget nyújtottak ennek az egyedülálló adatbázisnak a felépítésében. A munkát a jövőben is folytatjuk, és reméljük, hogy az évről évre gyarapodó eredmények nemcsak számukra, de minden magyarországi termelő számára hasznos tudnivalóul szolgálnak majd a mikrobiológiai készítményeknek és a biostimulátoroknak a termesztés technológiába való precíz és hatékony beillesztéséhez.
Szabó István
AGRO.bio
