AGRO.bio Demo Farm Projekt II.

- mezőgazdasági mikrobiológia a tények tükrében II. rész -

2017.08.07.Szabó István - AGRO.bio

Az AGRO.bio - többek között – azt a feladatot tűzte ki magának, hogy közelebb hozza, kézzelfoghatóbbá tegye a talajbaktériumok világát a felhasználók felé. Tudjuk, hogy a gazdálkodókat elsősorban a szántóföldi kísérleti eredmények győzik meg.

- mezőgazdasági mikrobiológia a tények tükrében I. rész -

 

Cikksorozatunk II. részében részletesen foglalkozunk a mintavétellel, a minták statisztikai számbavételével.

Az AGRO.bio egyedi - mai tudásunk szerint – a leginkább valós állapotot tükröző bonitálási és értékelési eljárást dolgozott ki, melynek lényege, hogy releváns és ne a valódi élettől elrugaszkodott eredményeket tudjunk mutatni a gazdálkodók részére.

A Demo Farm Projekt üzemeiben a talajoltás, a tarlóbontás, az állományban elvégzett növénykondicionáló- és lombtrágya kezelések hatékonyságának vizsgálatához a termésnövelő anyagok hazai mintavételi és értékelési gyakorlatát alapul véve alakítottunk ki egy saját módszertant. Ennek három fontos alapeleme van:

  1. a beállítás módja,
  2. a vizsgálni kívánt paraméterek listája
  3. és a mintavétel módja.

A minták kiértékeléséhez ezek után csak megfelelően pontos mérőeszközökre van szükségünk, és arra, hogy a korábbi munkaműveleteknél is elengedhetetlen KÖVETKEZETESSÉG elvét alkalmazzuk. Ennek lényege, hogy a kezelés és az értékelés során minden munkafolyamatot úgy kell elvégezni, hogy sem a módszerben, sem a körülményekben eltérés nem lehet. A feladatokat pedig úgy kell végrehajtani, hogy azok a legfőbb alapelvet tükrözzék, azaz a KEZELÉSEK KÖZTI KÜLÖNBSÉGET vizsgálják.

A termésnövelő anyagok értékelési módjai üzemi szinten

 

A termésnövelő anyagok esetében általánosan elterjedt az ún. táblafelezéses próba. A termelő így üzemi méretben tudja kipróbálni a készítményt, és jó esetben a betakarításkor a „mázsa mondja meg” a végeredményt. Szakmai véleményünk szerint a táblafelezés nem alkalmas arra, hogy a termésnövelő anyagok és a növénykondicionáló készítmények hatékonyságát megmutassa. Miért?

Ha a termelő bármelyik tábláját gondolatban megfelezi, és a két táblarészt külön takarítja be, nem kap azonos eredményt! A talajfoltok, a belvízfoltok, a vadkár, a gyomosodás, a rovarkártétel, a gépek taposása, kapásoknál a kultivátorozás minősége, a csapadék eloszlása mind-mind eltérő mértékben befolyásolják a hozamot az egyes területeken. Ez és még sok egyéb tényező – és köztük a termésnövelő anyag – hatással van a termésre, de a mért különbséget nem lehet egyedül a kipróbált terméknek betudni!

Ugyancsak sok esetben alkalmazzák az ún. szemrevételezés módszerét. Hányszor halljuk a termelőktől, hogy elvégezte a kezelést, de nem látott különbséget. Ez teljes mértékben elfogadható, ha figyelembe vesszük, hogy az emberi szem méretbeli különbséget (pl. magasság) kb. 20%, míg mennyiségi különbséget (pl. zöldtömeg) kb. 30-40% eltérés esetén érzékel. A termésnövelő anyagok hatására bekövetkező növekmény általában 10-20%, ami nem „látható”, ellenben mérhető!

Az AGRO.bio ezért az eredmények mérését tartja megbízhatónak, és minden támogatást meg kíván adni azoknak a termelőknek, akik a területi képviselőknél igénylik, hogy területükön az általunk is alkalmazott, a termésnövelő anyagok és növénykondicionáló készítmények értékelésére kidolgozott metodikával állapítsuk meg a termékeink hatékonyságát.

A beállítás módja

 

Az üzemi kezeléseket partnereink ún. blokkparcellákon állítják be. Ez segíti leginkább, hogy az egyes kezeléseket egymással, illetve mindegyiket a kezeletlen kontrollal össze tudjuk hasonlítani. Az alábbi ábrán egy napraforgó talajoltás blokkparcellái láthatók:

A blokkparcella mindegyik eleme üzemi technológiával kezelhető (vethető, művelhető, betakarítható). Az értékeléseket az egyes kezelések határán végezzük, így lehetőségünk nyílik a precíz összehasonlításra. A blokkok mérete miatt a kezelések viszonylag közel találhatók egymáshoz, így a nagyobb táblán belül meglévő különbségek (pl. talajtulajdonságokban) kevésbé befolyásolják az eredményt.

A vizsgált paraméterek listája

A hatékonyságot a vegetáció során ún. fenometriai mérésekkel igazoljuk. Ez annyit jelent, hogy minden olyan növényi paramétert, tulajdonságot megmérünk, amelyre a készítményeknek hatása lehetett. Ezek általában méretek, darabszámok és tömegadatok. A leggyakoribb tulajdonságok a következők:

  1. gyökértömeg
  2. gyökérhossz
  3. nitrogéngyűjtő gümők száma
  4. nitrogéngyűjtő gümők tömege
  5. gyökérnyak ill. szárátmérő
  6. magasság
  7. hajtásrész-hossz
  8. hajtásrész-tömeg
  9. fertilis oldalágak száma
  10. fertilis oldalágak tömege
  11. bokrosodási csomók száma
  12. hajtás-/zöldtömeg
  13. levéltömeg
  14. levélszélesség
  15. levélhossz
  16. levélemeletek száma
  17. hüvelyszám
  18. becőszám
  19. termés (pl. hüvely, tányér, kalász) tömege
  20. termés (pl. kalász, kukoricacső) hossza
  21. termés (pl. napraforgó tányér, kukoricacső) átmérője
  22. SPAD érték (klorofill tartalom)
  23. Brix-fok (cukor tartalom)

A kapott adatok mellé bekerülnek a hozam és a beltartalom értékei is. Ezek a fenometriai adatokkal kiegészítve jóval pontosabb és teljesebb képet adnak az egyes termékek teljesítményéről, mint a termésadatok önmagukban.

 

 A mintavételezés módja

A mintavétel elvégzése a hatékonyság értékelésének kulcs eleme. Munkánk során gondosan ügyelünk arra, hogy a vizsgálat céljának, azaz a kezelés növényekre való hatása kimutatásának rendeljünk alá mindent: nem a terméket akarjuk jobbnak mutatni a kontrolnál, hanem a teljesítményéről akarunk reális képet kapni. Ennek függvényében a következők betartására törekszünk:

  • kerüljük a szélsőségeket (pl. kirívó méretek), a területre jellemző növényeket keressük
  • csak állományból mintázunk, tehát kerüljük a tőhiányt a mintavétel helye közvetlen környezetében
  • a mintavételi pontok száma mindig minimum 5
  • a mintavételi pontokon az egymás melletti 3-5 növényt vizsgáljuk
  • a mintanövényeket sohasem választjuk ki olyan szempontok szerint, amelyre a vizsgált terméknek hatása lehet (pl. egyforma magas növények)
  • beteg, sérült növényeket nem mintázunk
  • nem veszünk mintát heterogenitást növelő környezeti hatások által befolyásolt területen (pl. talajfolt, víznyomás, viharkár, rovarkártétel, erősen gyomos folt, jégverés stb.)

Az értékelés folyamatát és az eredmény minőségét befolyásoló tényezők kifejezésére szolgál az ún. bonitálási index. Ez megfelel a kísérletek, tesztek eredményeinek magyarázatául csatolt „megjegyzések” rovatnak. Az index kifejezi, hogy a felsorolt tényezők közül melyik milyen mértékben befolyásolhatta az eredményt. A bonitálási index elemei a következők:

  • homogenitás-heterogenitás – a mintavételi terület, illetve az állomány látható és vélelmezett heterogenitását mutatja meg (pl talajfoltok, egyenetlen állomány)
  • tőhiány – a különböző okok miatti tőhiány nehezíti az állományból való mintázást
  • minta minősége – a mintavétel és a -feldolgozás során a minta egyes tulajdonságai befolyásolják az eredményt (pl. a gyökerek beszakadtak, a kalászból egyes szemek kihulltak, növényi részek törtek)
  • vis maior – a külső tényezők (pl. jégverés, kukoricabogár kártétel, viharkár, gyomosodás) befolyásoló hatását mutatja

Ezek mellett alkalmazzuk még a terület szórás mutatót. Ez megmutatja, hogy a területen az azonos kezelések átlaga között mekkora az eltérés (pl. két kezeletlen parcella átlaga adott tulajdonság értékelésénél). (Ez fejezi ki lényegében a táblafelezés megbízhatatlanságát.)

 

Szakmai véleményünk szerint a mintavételezés precíz és mindenre kiterjedően alapos elvégzése a garancia arra, hogy a mérések elvégzése után az egyes kezelések növényekre kifejtett hatását ki tudjuk mutatni. Azért van erre szükség, mert a növénykondicionáló termékek nem közvetlen módon növelik a hozamot, hanem közvetett és előnyös módon változtatják meg a növény egyes paramétereit úgy, hogy ezzel megteremtik egy magasabb hozam elérésének lehetőségét. Pl. a nagyobb gyökérzet nem egyenlő a magasabb terméssel, de több tápanyag és több víz felvételét teszi lehetővé, jobb állóképességet biztosít pl. vihar esetén, és segítségével a növény nagyobb termés létrehozására lesz képes, mert jobban tud élni a környezet adta lehetőségekkel.

Folytatjuk…

- mezőgazdasági mikrobiológia a tények tükrében I. rész -

Kapcsolódó galériák: