Bactoszkóp Fuzárium-menedzsment

Mi, a talajból élő, növénytermesztő, kertészkedő gazdálkodók sokat tehe- tünk a klímavédelemért. A növekvő légköri szén-dioxid koncentrációt – mint a globális fel- melegedés egyik okát -, a növények CO 2 megkötése csökkenti leginkább. A fotoszintézis során a légköri szén- dioxidból a növényeink fontos anya- gokat (cukrot, keményítőt, cellulózt) állítanak elő, amelyek egy része a talajba visszakerülve a legnagyobb CO 2 raktárként funkcionál. E talajba kerülő növényi maradványok irá- nyított bontásával (CELL®) nem CO 2 keletkezik, hanem fontos talajalkotó- részek képezhetők, így felelősségtel- jesen gazdálkodva hozzájárulhatunk a klímavédelem sikeréhez, és növelni Klíma – talaj – növény rendszer Klímaváltozás, talajpusztulás, üvegházhatású gázok tudjuk talajaink értékét is. Emellett a klimatikus anomáliák terméscsökkentő hatásait a jó víz-, tápanyag- és szervesanyag-tartalmú talajaink képesek legjobban ellen- súlyozni, így a termésbiztonság és a jövedelmezőség is javul. Klíma – Talaj - Növény programunk- kal szeretnénk tudatosítani a felelős termelőkben, hogy e hármas dinami- kus rendszerben rejlik az emberiség és egyben személyes sikerük is. A talajok kíméletes művelésével, a talajba visszakerülő növényi ma- radványok irányított bontásával ja- víthatjuk a talajok termőképességét, növelhetjük a növénytermesztés biz- tonságát, és csökkenthetjük a klíma- változás terméscsökkentő és egyéb káros hatásait. A Kárpát-medencében még csak mérsékelten érezzük a klímaváltozás hatásait. A szélsőséges időjárási helyzetek (jégesők, viharos szelek, felhőszakadások, hő- ségnapok, aszály stb.) gyakoriságának növekedése azonban egyértelműen jelzik ökológiai rendszerünk pufferképességének csökkenését. A klímára csak közvetett hatásunk van 3