Tarlóhántás

2020.03.04.

Mit értünk tarlóhántás alatt?

Azt a talajművelő tevékenységet nevezzük tarlóhántásnak, amelyet a növény betakarítása után hajtunk végre a talaj felszínén.

Olyan, legfeljebb 10 cm mélységű talajmunka, mely során az 5-7 cm-re felaprított szárakat és gyökérmaradványokat a talajba dolgozzuk. Ezzel az aratást követő művelettel meggátoljuk a talaj állapotának romlását, és segítségével előkészítjük a talajt a minél jobb jövő évi termés érdekében.

A tarlóhántás idejére szigorúan jellemző, hogy az aratás után kell végrehajtani, mielőtt a talaj nedvességtartalmát elveszítené.

 

Mi a tarlóhántás feladata?

  • a későbbi talajmunkák megkönnyítése
  • a talaj vízbefogadó képességének növelése
  • a vízkészlet megőrzése
  • a talajélet serkentése
  • a gyomok és a kártevők kiirtása
  • a talaj felszínének fellazítása és egymenetbeli lezárása

 

Mielőtt többet megtudnánk a tarlóhántással művelt területek előnyeiről, fontos tisztázni, hogy mit értünk talajlazítás alatt? Miért jó, ha a talajunkat fellazítjuk? És mit értünk porhanyítás alatt?

  • A talajlazítás olyan munkavégzés, mely során a tömör talaj állapota enyhül. A talaj térfogattömege ezáltal csökken és növekszik a levegőtérfogat százaléka. Ezenfelül a talaj vízbefogadó képessége is sokkal jobb lesz. A talajlazításnak 3 fajtája van: sekélylazítás, középmélylazítás és mélylazítás. Ezt a műveletet kétféle eszközzel tudjuk elvégezni: kultivátorral vagy talajlazítóval. A művelési mélységtől függően használhatunk könnyű és nehézkultivátort, illetve alkalmazás szerint megkülönböztetünk szántóföldi vagy sorközművelő kultivátort. Ezenkívül a talajlazítók három csoportját különítjük el: altalajlazítók, középmélylazítók és mélytalajlazítók.
  • A porhanyítás abban különbözik a talajlazítástól, hogy a talaj aprózódása nagyobb mértékű. Célja a talajrészek közötti összefüggés megszüntetése. A megfelelő eszközök, amelyekkel a porhanyítást végezhetjük, lehetnek, talajmarók, boronák vagy kombinált talajművelő eszközök.

                       

Milyen előnyünk származik abból, ha a termőföldünkön tarlóhántást hajtunk régre?

Az egyik nagyon fontos célja a tarlóhántásnak, hogy segítse a talaj nedvességének megtartását. A nedvesség megtartása a sekély hántással, illetve a feszíni réteg lezárásával érhető el. Ez a talajmunka a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb része.

 

Másik fontos tényező, amire a tarlóhántás nagy befolyással van, nem más, mint a talaj hőmérséklete. Abban az esetben, ha a termőföldet nem hántották meg, a talaj sokkal nehezebben melegszik fel, mint az a földterület, amelyen ez a talajmunka megtörtént. A talaj mélyebben fekvő rétege nehezebben fog felmelegedni, ennek eredményeként a hántolt réteg alján a felszín felé haladó, gőz halmazállapotú víz, le fog csapódni. A talaj kellő mértékben fog nyirkosodni, és könnyeben lehet majd megművelni.

A tarlóhántás következtében létrehozott laza talajállapot és a talajnedvesség megtartása okozza azokat a kedvező feltételeket, melyek a gyom- és kultúrnövények elpergetett magjainak kikelését segítik elő. Tehát nagy szerepet tölt be a tarlóhántás a gyomszabályozásban is.

Amennyiben szeretnénk, hogy a termőföldön csökkenjen a kártevők és a kórokozók élettevékenysége bátran alkalmazzunk tarlóhántást.

A tarlóhántás során kialakított talajban a kedvező fizikai jellemzők (mint például a hőmérséklet és a nedvességszabályozás) a beéredési folyamatok felgyorsulásához vezetnek.

 

Milyen mélyégben lehet a tarlóhántást végrehajtani?

Amennyiben eldöntöttük mi is a tarlóhántásunk célja, illetve megnéztük a talaj és az időjárási viszonyokat, meg tudjuk állapítani, hogy milyen mélységű hántásra van szükségünk. A legjobban a 8 cm – 11 cm mélységű sekély tarlóhántás őrzi meg a nedvességet. Azonban néha vannak olyan helyzetek amikor indokolt lehet a mélyebb tarlóhántás.

 

Milyen esetekben célszerű mélyebb tarlóhántást alkalmazni?

  • Nagyon esős időben a tarlók kizöldülnek, így a gyomok csak mélyebb tarlóhántással esetén távolíthatók el.
  • Szártőbetegségek fellépése esetén szintén hatásosabb választás a mélyebb tarlóhántás.
  • A talajba művelés folyamata középmélyen kell, hogy megtörténjen, ha a tarlóra istállótrágyát szórunk.
  • Abban az esetben, ha csökkenteni szeretnénk talajművelési költségünket, illetve a nyári mélyszántást helyettesíteni akarjuk, könnyedén megtehetjük mélyebb tarlóhántással egy jó állapotú és nyirkos talajon.

 

A tarlóhántás eszközei és használatuk

A tarlóhántás során olyan nagyteljesítményű gépeket használunk melyek a tarlót szár- és a gyökérmaradványokat a talajba forgatják és egyben a kívánt mélységben fellazítják a talajt.

A tarlóhántás leggyakrabban használt eszközei:

  • egyirányú tárcsák (könnyű, középnehéz, nehéz, kompakt)
  • tárcsás borona – ha a tarló alacsonyabb és a talaj kissé kiszáradt
  • kultivátor vagy ásóborona – ha a talaj laza és a tarlómaradvány kevés
  • eke – bármilyen okból mélyebb tarló alkalmazása esetén

 

Mit kell tudnunk a tárcsás boronákról, mikor használjuk őket?

A lassú sebességgel dolgozó tárcsás boronák egyik legjellemzőbb tulajdonsága az intenzív talajlazítás. Mellette kifejezetten fontos megemlíteni a nagyszerű aprító munkát és a kiváló keverő hatást.  A borona egyik művelő része a tárcsalevél, mely kimondottan a művelési mélység alatt tömörítést is végez a talajban. Ez nem feltétlen jó dolog, ugyanis megakadályozhatja a gyökérzet növekedését és fejlődését. Kifejezetten érdemes odafigyelni, hogy ha a talaj állapota nedves, ne használjuk a tárcsás boronát.

 

Mitől függ a tárcsás boronák munkája?

  • haladási sebesség
  • tárcsalevél beállítási szöge
  • tárcsalevélre eső függőleges irányú terhelés

Azoknál a tárcsás boronáknál, melyek nagy munkamélységre vannak tervezve, az eszköz tömegének növelésével valósítják meg, hogy nagyobb legyen a borona függőleges terhelése.

Tarlóhántás

A könnyű tárcsás boronákat főként magágykészítésre, illetve tarlóápolásra, valamint olyan talajon alkalmazzuk, mely könnyen művelhető.

Középnehéz tárcsás boronák alkalmasak alapművelésre mint például elmunkálásra, magágykészítésre, talajelőkészítésre és vegyszer bemunkálás esetén is tökéletes választás.

Nagy mennyiségű növényi maradványok, kötött talajon végzett szántás elmunkáláskor és szántás nélküli alapműveléskor a nehéz tárcsás boronák alkalmazása javasolt.


A kompakt tárcsás boronák előnye a szerkezeti szempontból származik, bátran használhatók gépkombinációk kialakításánál, azonban nagy hátránya, hogy a tárcsalapok alacsony terhelése miatt előfordulhat, hogy kötött talaj művelése esetén a kívánt mélységet nem éri el.

Az említett tárcsás boronák egyik legújabb gyártmánya az ásóborona és emellett a kultivátorok.

 

Mit nevezünk szántóföldi kultivátornak és mikor alkalmazhatjuk?

A kultivátorok feladata a talaj porhanyítása, lazítása, illetve a talaj felszínének alakítása, nem mellesleg a gyomok kiirtására is alkalmas. A munkát forgatás nélkül hajtják végre. Célszerű használni laza vagy középkötött talajon. Alkalmazhatjuk magágykészítésre, szántás-elmunkálásra és a hántott tarló ápolására. A kultivátorok munkamélysége függ a használt szerszám típusától és a talaj állapotától.

A kultivátorok egyik csoportját alkotják a szárnyas kultivátorok. Nevét onnan kapta, hogy a földfelszín alatt V alakú szárnyas kések mozognak, melyek a gyomok gyökereit elmetszik, de a növény felszín felett lévő részét nem bántják. Használata során kedvező talajállapot jön létre, és megmarad a talaj nedvességtartalma. Hasznos munkát végezhetünk ezzel a talajművelő eszközzel tarlóhántáskor, kiegészítő talajművelésre vagy szántásápolásra.

Abban az esetben, ha nehéz kultivátort szeretnénk alkalmazni, a talajnak megfelelő nedvességállapottal kell rendelkeznie. Ha a talaj túl nedves, kerüljük a nehéz kultivátor használatát.


A mulcs kultivátor az a talajművelő eszköz, mely kiküszöböli a nehéz kultivátor hiányosságait. A kombinált talajművelő gépek a tarlómaradványokból mulcs-réteget képeznek, növelik a szél- és vízerózióval szembeni ellenálló képességet, valamint a felszín vízvisszatartó képességét is fokozza.


A tarlóhántás eszközei a kigyomosodott tarlók ápolására is alkalmasak, de minden bizonnyal szem előtt kell tartani a termőhelyi adottságokat.

 

A tarlóhántás elmunkálása

Amikor tarlóhántásról beszélünk nem csak a talaj fellazításáról, porhanyításáról, de a felső szigetelőréteg kialakításáról sem szabad megfeledkeznünk. 

Milyen eszközökkel hajtsuk végre az elmunkálást?

  • talajmaró, ásóborona, henger borona, ásóborona, tárcsás borona, forgóborona

 

A tarlóhántás ápolása

A tarlóhántás következtében, gyomok és árvakelések jelennek meg a talaj felszínén. A tarló kizöldülésére és a talaj megtömődött állapotára időt kell fordítani és ápolni kell. A gyomokat ki kell írtani tárcsával, kultivátorral vagy fogas használatával. Fontos odafigyelni, hogy tényleg csak akkor hajtsuk végre az ápolási műveletet, ha arra szükség van, ugyanis a felesleges művelés károsítja a talaj szerkezetét, és a termelési költségek árát is az egekbe viheti.

 

Mivel érdemes a tarlóápolást végrehajtani?

Gyors és rendkívül hatékony eszköz a talajápolás végrehajtására az ásó és forgóborona.