Dr. Kiss János az Agro.bio területi képviselőjének szervezésében  augusztus 22-én Babarcon, Troszt Lászlóék portáján gyülekezett a környékbeli gazdák egy kisebb csoportja, hogy egy határszemle keretében  megtekintsék a talajkeménység mérés módszerét. Az első mérési helyren a házigazda Troszt Lászlót röviden bemutatta gazdaságukat.

Előzmény: Kiss János és a házigazda Troszt László május végén  már mérték a területek keménységét és nagyon kedvező értékeket kaptak.  Akkor jött az az ötletet Troszt Lászlótól, hogy jó lenne megmutatni a környékbeli gazdatársaknak is, hogy saját szemükkel lássák, mennyire lazítja fel a szerves trágya és a BactoFil talajjavító baktériumok segítségével a talajt.

Troszt László házigazda - a képen jobb szélen

A 205 hektáros családi gazdaságunkban három növényt termesztünk, gabonát, napraforgót és kukoricát. A területeink  kb. 25-30 % -át évente istállótrágyázzuk. Azokat területeinket ahol nem szórunk trágyát ott BactoFil -lal kezeljük. A BactorFil termékeket már 10 éve rendszeresen használjuk. Nyáron a gabona tarlókat mindig lazítózzuk. Az utóbbi években jelentősen megnőtt  az olajosok aránya (tavaly még volt szójánk is)  ezért az idei évben a napraforgó alá a BactoFil B10 mellé TrihoMax -ot is tettünk a Sclerotínia elleni védelem segítésére. Az idén a napraforgó állomány a  Algafix + AminoBór lombtrágya kezelést is kapott. A kezelések hatékonyságát jól mutatja, hogy miközben  sok helyen már deszikálták a napraforgót,   tábláink egészségesek és még mindig zöldek.

Ezt követően Kiss János bemutatta a penetrométert és annak használatát. Ez egy hegyes acélrúd, amelynek a végén egy műszer  van és ez Nm –ben mutatja a talajba leszúráshoz szükséges erőt. Az eszközt 40 cm mélyen kell a talajba leszúrni. A leszúráshoz szükséges erő és a talaj keménység egyenes  arányosságban van. Ha keményebb a talaj nagyobb erő kell az eszköz leszúrásához. Egy területen legalább öt mérést kell végezni, majd az eredményeket átlagolni kell. Kiss Jánost felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az Agro.bio területi képviselői a gazdák igénye alapján kimennek, és ingyenes szolgáltatásként megmérik a talajok keménységét, majd a mért adatok alapján javaslatot tesznek a talajszerkezet lazításának technológiájára.

Kiss János bemutatja a penetrométer használatát a gazdáknak.

A Kiss János által feltett kérdésre, hogy „Miért fontos, hogy lazák legyenek a talajok?” a gazdák szakmailag olyan megalapozott válaszokat adtak, mint pl.:

• a lazább talajt könnyebb művelni, kevesebb energia (LE) kell hozzá
• a laza talajoknál kevesebb a gázolaj fogyasztás
• a művelő eszközök kevésbé használódnak el
• a lazább talajoknak jobb a vízáteresztő képessége, nem alakul ki a felszínen pangó víz
• a lazább talajba a növények gyökerei mélyebben lehatolnak.
• a lazább talajokban több a levegő, amely kedvez a hasznos mikróbák működésének

A méréseket Troszt László napraforgó földjén kezdték, ezt a területet 3 éve kezelik BactoFil –lal. Itt az átlageredmény 34 Nm volt, ami egy közepes értéknek számít. (A májusi mérésnél 26 Nm volt az eredmény). Ezt követően a dűlőút másik oldalán lévő napraforgó földet mérték mint kontrol, mert az még nem kapott BactoFil -os kezelést. Itt az átlageredmény 44 Nm volt. (A májusi mérés itt 36 Nm volt). A mérések azt mutatták, hogy a júniusi esőzések és a nyári szárazság miatt tömörödtek a talajok, de a két talaj közötti különbség megmaradt.

Az utolsó mérési helyen a házigazda egy három évvel korábbi történetet említett: „Itt egy 10 hektáros területünk van, amelyet több mint 10 éve használunk. Rendszeresen kap istállótrágyát és BactoFil -t. Három éve a terület végénél kaptunk egy 5 hektáros területet, melyet szerettem volna hosszában egybe szántani. Az új területen azonban az eke úgy elakadt, hogy a 200 lóerős traktor majdnem lefulladt. Tavasszal napraforgót vetettünk az egész területre. Az új területen 30 cm –el alacsonyabb volt az  állomány az egész vegetáció alatt. A napraforgó után istállótrágyát szórtunk, majd a következő tavaszon a kukorica elé BactoFil A10 -et. Most, három év után az állományban már nem látható különbség, de szerintem még kell két év mire a két terület hasonló tulajdonságú lesz.” A mérések a házigazda szavait igazolták. A régóta használt talajon az átlageredmény 10 Nm –el kevesebbet mutatott mint a 3 éve használtba vett  talajon.

A szántóföldi bemutató után  a gazdák a Szajki Fogadóban a fehér asztalt körbeülve beszélték meg a tapasztalatokat és mondták el saját élményeiket is.

Boris Sándor Zengővárkony:

 „Nálam a BactoFil + Amalgerol kombináció vált be nagyon. A kisebb teljesítményű MTZ traktorommal is szépen tudtam szántani, miközben földszomszédom egy jóval erősebb traktorral, de ugyan olyan ekével mint az enyém, nem tudott szántani egy száraz őszön. A szomszédom azóta sem használja a Bactofilt én viszont tavasszal Bactofilt+ Amalgerolt szórok a növényeim alá.

ifj Ács Tibor Pécsváradi:

„Ferguson traktorom váltóját 6 km/h sebességre állítottam, így szántottam. Egy idő után könnyebben ment a gép és a sebesség 7,5 km/h -es sebességre állt be. Azt láttam, hogy szebb a szántás, a barázda szeletek omlanak szét. Itt értem bele BactoFil + Amalgerol kombinációval kezelt területbe. Ez az élmény annyira meggyőző volt, hogy azóta tavasszal vetés előtt Bactofil+ Amalgerolt szórunk a kukorica és a napraforgó elé a magágyba.

Wald Zoltán Himesháza:

Ő az Algafixet dicsérte. Így fogalmazott: „Egyszer próbáld ki az Algafixet utána mindig használni fogod olyan látványos hatása van! Én a tavasszal használtam a repcében a szójában és a gabonában is. Mindegyikben jól működött. Jövőre biztosan újra fogom használni.”

Müller Zsolt Somberek

Tavasszal BactoFil B10 -et és BactoFil Szójaoltót tettek a szója alá. Azt mondta ilyen szép szójájuk még nem volt. A szója mellig ér, 12-14 emeleten tele hüvellyel és még mindig zöld. A mellékgyökereken is sok N gyűjtő rizóbium van ami eddig nem volt tapasztalható.

A rendezvény célja az volt, hogy a gazdák megismerjék a BactoFil talajlazító hatását, de még ennél is nagyobb hasznot hozott, hogy megosztották egymással gyakorlati tapasztalataikat, tanultak  egymás  eredményeiből.