2008.09.02.
Texas államot éppen támadja a Gustav hurikkán, hatalmas károkat okozva. De mi köze ehhez a pillangóknak?
1972-ben az American Association for the Advancement of Science - Szövetség a Tudomány Fejlődéséért - nevű szervezet Washingtonban tartott konferenciájának a következő címet adta: "Does the flap of a Butterfly's wings in Brasil set off a tornado in Texas?" (Elindíthat-e Brazíliában egy pillangó szárnyának csapása egy tornádót Texasban?)
Valószínűleg a Gustav hurikkánt nem egy pillangó szárnya indította, de most egyre többet hallani a káoszelmélet alaptéziséről, miszerint egy olyan apróság, mint a pillangó szárnyának rezdülése akár tornádót is okozhat a világ túlsó felén. Amúgy ez az elmélet Edward Lorenz, a Massachusetts-i Egyetem meteorológusának a nevéhez kötődik, aki a 60-as években az elsők között használta a számítógépet az éghajlati változások elemzéséhet és az előrejelzéshez. Akkoriban nagyon lassú volt a számítógép és valójában ez vezetett az elmélet megszületéséhez. Lorenz észrevette, hogy az adatok kerekítéséből adódó kis eltéréseknek nagyon nagy hatása van a számítások végeredményére.
A "Pillangó-hatás"-nak nevezett elméletet manapság számos tudományterületen alkalmazzák és én azt gyanítom, hogy még a talajbaktériumok esetében is megállja a helyét. Gondoljunk csak bele, ha egy hektárra kijuttatunk 1 liter BactoCELL-t, akkor 1 négyzetméterre "mindössze" mintegy hárommilliárd baktérium kerül ki a készítményből. Ez egyrészt nagyon kis mennyiség, másrészt rendkívül nagy hatást tud kiváltani. (Ha ízetlenül morbid lennék, akkor azt mondanám, hogy lebontják a cellulózt, mint Gusztáv Texasban a hamburgeresbódét)