Miben rejlik a talajbaktériumok védő szerepe

2008.02.12.

A biológiai tanulmányaiból biztos mindenki emlékszik rá, hogy a növények a nap energiáját felhasználva megkötik a levegőben lévő széndioxidot, amelyből a szén beépül a növénybe,
az oxigént pedig kilélegzik.
Megdöbbentőnek tűnik az adat, miszerint egy nem műtrágyázott egy hektáros búzatábla, amely mintegy 9 tonna biomasszát termel, 15 tonna széndioxidot köt meg.
A termesztés során (szántás, vetés, növényápolás, betakarítás stb.) mintegy 0,7 tonna CO2 termelődik a munkagépek által. Ez azt jelenti, hogy az egyhektáros búzatábla több,
mint 14 tonnával csökkentette a légkör széndioxid tartalmát.

Küsters és Lammel nevű kutatók 1999-es vizsgálatai szerint, a nitrogén tartalmú műtrágyával bőségesen ellátott (170 kg N/ha) szintén egy hektáros búzatábla körülbelül 16 tonna biomassza termeléséhez 26 tonna széndioxidot köt meg a levegőből. A munkagépek itt is 700 kg CO2-t termeltek. A felhasznált nitrogén műtrágya előállítása, szállítása és kiszórása során 2,2 tonna széndioxid keletkezett. Az adatok összesítése után látható, hogy a műtrágyázott tábla a kibocsátott CO2 levonásával tisztán több, mint 23 tonna széndioxid megkötésére volt képes.

Ha összehasonlítjuk a nitrogénnel jól ellátott- és a nem műtrágyázott búzatábla összes CO2 megkötésének értékeit, akkor azt látjuk, hogy a nitrogéntrágyázás hektáronként akár 9 tonnával növelheti egy búzatábla széndioxid megkötő képességét. Ez azt jelenti, hogy még az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a légkör CO2 tartalmának csökkentéséhez, amely fokozottan érvényes az intenzív mezőgazdaságra.
Sajnos napjainkban a széndioxid kibocsátás csökkentése olyan horderejű kérdéssé vált, hogy szinte minden gramm számít. Elég, ha arra gondolunk, hogy jelenleg az autók egyik legfontosabb paramétere, hogy hány gramm széndioxidot bocsát ki egy megtett kilométer során és az autógyártók nagyon jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek az adatnak minden kis csökkentése érdekében.
Visszatérve a mezőgazdasághoz, megállapíthatjuk, hogy ha például az intenzív búzatermesztésben a nitrogénműtrágya felét talajbaktérium készítmény kijuttatásával váltják ki, akkor ő eltekintve a baktériumok számos további kedvező szerepétől ő a hektáronkénti mintegy 26 tonna CO2 megkötése mellett legalább 1 tonnával csökkenthető a széndioxid kibocsátás, a közel 80 kg nitrogén hatóanyagú műtrágya megtakarítása miatt.

A biológiai tanulmányaiból biztos mindenki emlékszik rá, hogy a növények a nap energiáját felhasználva megkötik a levegőben lévő széndioxidot, amelyből a szén beépül a növénybe, az oxigént pedig kilélegzik. Megdöbbentőnek tűnik az adat, miszerint egy nem műtrágyázott egy hektáros búzatábla, amely mintegy 9 tonna biomasszát termel, 15 tonna széndioxidot köt meg. A termesztés során (szántás, vetés, növényápolás, betakarítás stb.) mintegy 0,7 tonna CO2 termelődik a munkagépek által. Ez azt jelenti, hogy az egyhektáros búzatábla több, mint 14 tonnával csökkentette a légkör széndioxid tartalmát. Küsters és Lammel nevű kutatók 1999-es vizsgálatai szerint, a nitrogén tartalmú műtrágyával bőségesen ellátott (170 kg N/ha) szintén egy hektáros búzatábla körülbelül 16 tonna biomassza termeléséhez 26 tonna széndioxidot köt meg a levegőből. A munkagépek itt is 700 kg CO2-t termeltek. A felhasznált nitrogén műtrágya előállítása, szállítása és kiszórása során 2,2 tonna széndioxid keletkezett. Az adatok összesítése után látható, hogy a műtrágyázott tábla a kibocsátott CO2 levonásával tisztán több, mint 23 tonna széndioxid megkötésére volt képes. Ha összehasonlítjuk a nitrogénnel jól ellátott- és a nem műtrágyázott búzatábla összes CO2 megkötésének értékeit, akkor azt látjuk, hogy a nitrogéntrágyázás hektáronként akár 9 tonnával növelheti egy búzatábla széndioxid megkötő képességét. Ez azt jelenti, hogy még az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság is nagymértékben hozzájárul a légkör CO2 tartalmának csökkentéséhez, amely fokozottan érvényes az intenzív mezőgazdaságra. Sajnos napjainkban a széndioxid kibocsátás csökkentése olyan horderejű kérdéssé vált, hogy szinte minden gramm számít. Elég, ha arra gondolunk, hogy jelenleg az autók egyik legfontosabb paramétere, hogy hány gramm széndioxidot bocsát ki egy megtett kilométer során és az autógyártók nagyon jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek az adatnak minden kis csökkentése érdekében. Visszatérve a mezőgazdasághoz, megállapíthatjuk, hogy ha például az intenzív búzatermesztésben a nitrogénműtrágya felét talajbaktérium készítmény kijuttatásával váltják ki, akkor ő eltekintve a baktériumok számos további kedvező szerepétől ő a hektáronkénti mintegy 26 tonna CO2 megkötése mellett legalább 1 tonnával csökkenthető a széndioxid kibocsátás, a közel 80 kg nitrogén hatóanyagú műtrágya megtakarítása miatt.