Komplex műtrágya használata

2021.06.09.

Azokat a készítményeket nevezzük komplex műtrágyának, amelyek nem csupán egy, hanem több makro- és mikro- tápelemet tartalmaznak

Használata azért előnyös, mert a talajba juttatását követően biztosíthatjuk segítségével a növények összes tápanyagszükségletét. A komplex műtrágyák azonban nem képesek a talaj speciális igényeinek kielégítésére, a hiányok megszüntetésére. Cikkünkben a komplex műtrágyák témakörét járjuk körbe.

 

Mely esetekben érdemes komplex műtrágyát alkalmazni? 

A komplex műtrágya alkalmazása olyan esetekben jelenthet jó megoldást, ha vegyes növényállományról van szó, többféle különböző igényű növény található egymás mellett. Tipikusan ilyen például a házikert. A komplex műtrágyák között találunk szemcsés, tablettás és folyékony változatot is. Érdemes figyelmet fordítani rá, hogy a szemcsés komplex műtrágyák nedvszívóak, így a tárolásukat ennek megfelelően kell megoldani.

 

Mit tartalmaz a komplex műtrágya? 

Nem mindegyik komplex műtrágya készítmény tartalmazza azonos százalékban a fő nyomelemeket: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K). Általában az őszi trágyázásra alkalmas termékek összetételének legnagyobb százalékát az N adja, majd a P és végül a K. Kevert kultúrához talajvizsgálat hiányában azonos tápanyagmennyiségű keveréket javaslunk.

 

Mikor alkalmazzuk a komplex műtrágyát? 

Kötött, tápanyagban szegény talaj esetén ősszel, az ásás előtti időszakban érdemes komplex műtrágyát alkalmazni. Az ásás elhagyását kizárólag abban az esetben javasoljuk, ha laza talajról van szó. Ellenkező esetben mindenképp érdemes elvégezni az őszi ásást. 

Ha lehetőség van talajvizsgálat végzésére, akkor érdemes az adott kultúrának megfelelő tápanyagtartalmú komplex műtrágyát választani. Például az őszi trágyázás alkalmával NPK 4-17-30 keveréket érdemes alkalmazni legalább 3, legfeljebb 10 dkg/m2 mértékben. A tápanyagot a gyümölcsfák koronája alá, a cserjék töve köré célszerű a talajfelásást követően kiszórni. Az ásást körültekintően érdemes végezni, hogy elkerüljük a gyökérzet sérülését. A műtrágya túladagolása okozhat problémát, így érdemes szem előtt tartani a megfelelő mennyiség alkalmazását. 

 

Hogyan hatnak a nitrogén, foszfor és kálium tartalmú műtrágyák?

A nitrogén a növény vegetatív részeinek, a gyökérzet, a szár, a levelek és a termések növekedéséért felelős. Továbbá a zöld színtestek fontos eleme. A nitrogén tartalmú műtrágyák esetében pétisó és ammóniumnitrát tartalmú műtrágyáról beszélhetünk. Az ammóniumnitrát tartalmú műtrágyát meszes talajon érdemes alkalmazni, mivel erősen savanyítja a talajt. A pétisó meszet is tartalmaz, így egyéb talajok esetében célszerű rá voksolni, mivel ellensúlyozza a savanyító hatást.

A kálium a cukorképződésben, a szín és aromaanyagok kialakulásában, a szövetek beérésében és a fagyérzékenység csökkentésében játszik szerepet. A talajok káliumtartalma alapvetően magas, ám kevés kerül oldatba, így a folyamatosan művelt talajokon fontos a megfelelő káliumpótlás. A homoktalajok esetében kiemelten érdemes ügyelni a megfelelő pótlásra. 

A foszfor a növények betegségek elleni védekezését, a virágzást és a megtermékenyülést segíti elő. Foszfortartalmú műtrágya esetében érdemes figyelmet fordítani arra, hogy ne adagoljuk túl, mivel a foszfor megkötődik a talajban. 


Milyen mikroelemeket tartalmaznak a komplex műtrágyák? 

A makroelemek mellett a mikroelemek is fontos szerepet játszanak a növények fejlődésében, Hiányuk következtében a növények életfolyamataiban tapasztalhatunk rendellenességeket. A legfontosabb mikroelemek a vas, mangán, réz, bór, molibdén, kén, cink és magnézium.

Amennyiben van rá módja, minden esetben végezzen talajösszetétel vizsgálatot, hogy a legmegfelelőbb összetételű komplex műtrágyát alkalmazhassa növényei megfelelő fejlődése érdekében. Ha kérdése adódott, segíthetünk valamiben, forduljon hozzánk bizalomma.