AZ ERDŐK NEMZETKÖZI ÉVE - 2011.

2011.01.07.

Az ENSZ 5 éve döntött úgy, hogy ez az év az erdők nemzetközi éve legyen. Fókuszban a fenntartható erdőgazdálkodás és az őserdők megőrzése.

Ha egy dolog az ENSZ nemzetközi éve lesz, akkor az többnyire egyszerre jelent jót is és rosszat is. Jót azért, mert akkor azzal a dologgal egy éven át a szokásosnál jóval többet foglalkoznak, rosszat viszont azért, mert ha valami nemzetközi év lesz, akkor azzal valószínűleg nagy a baj.

A döntést az indokolja, hogy a világon 300 millió ember konkrétan az erdőben él, vagyis az erdő az élettere. Az erdő illetve az erő alatti föld az élettere a világ élőlényeinek a 68-80 %-ának. Mintegy 1,6 milliárd ember megélhetését a világ erdei biztosítják. Amúgy a szárazföld területének 31 %-át borítja jelenleg erdő, amelynek 36%-a esőerdő.

A fenti adatok elég szépek, a gond az, hogy a FAO vizsgálatai szerint évente eltűnik a Földről mintegy 130.000 négyzetkilóméternyi erdő. Ez durván másfél Magyarország, ami azért nem kevés. Az van, hogy az erdőkben és az erdők alatti földben hozzávetőleg 1 trillió tonna szén van megkötve. Ez kábé duplája annak a szénmennyiségnek, ami a levegőben van és nagyrészt oka az üvegházhatásnak. A tudósok osztottak-szoroztak, aztán arra jutottak, hogy már csak azzal 20 %-kal lehetne csökkenteni a világ széndioxid kibocsájtását, ha nem irtanák ilyen mértékben az erdőket. A biológusok amiatt kongatják a vészharangot, hogy a zárt trópusi esőerdők irtása miatt naponta eltűnik a Földről vagy 100 élőlény, amelyek nagy részét nem is ismerte az emberiség, pedig lehet, hogy valami miatt nagyon hasznos lett volna. Az IUCN nevű szervezet (International Union for the Conservation of Nature) pedig egy nagyon égető kérdésre hívta fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy valamit kezdeni kellene azzal a mintegy 1 milliárd hektár területtel, amelyen a kivágott erdő helyén pusztul a talaj.

Egy szó mint száz, az Erdők Nemzetközi Évének az elsődleges célja a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztése és az őserdők megőrzésének az elősegítése.

Amúgy mi magyarok az erdészeti kérdésekben is abszolút ott vagyunk a világ élvonalában. A múlt század első felében az erdőgazdálkodás Olaszországban és Magyarországon volt a legkorszerűbb. Olaszországban ma is külön minisztériuma van a mezőgazdaságnak és az erdészetnek. 1926-ban rendezték az első Erdészeti Világkongresszust (World Forestry Congress) Rómában. Mivel a magyar erdészet egyértelműen toppon volt, a második kongresszust 1936-ban Budapesten rendezték. Ezeknek a kongresszusoknak az volt a célja, hogy a szakmailag élenjáró erdészeti módszereket megismertessék sok ország szakembereivel. A magyarok után a finnek voltak még világszinten elismertek erdészeti témában, ezért úgy volt, hogy a harmadik erdészkongresszus Finnországban lesz 1940-ben. Az ismert okok miatt azokban az időkben senkit nem érdekelt az erdő, úgyhogy az a kongresszus el is maradt. 1972-ben Buenos Airesben ismét az egész világ előtt megmutatkozott a magyar erdészek kiválósága.

Hazánk területének 20-21 %-át borítja erdő, ennek tizenegynéhány százaléka tűlevelű, a többi lombhullató erdő.

Az AGRO.bio Hungary Kft. 10 éves fennállása óta fontosnak tartja az erdészetekkel való együttműködést, hiszen az általa forgalmazott termékek közül mind a BactoFil, mind a Symbivit kiváló eredményességgel használható az erdőtelepítések során és a nagyértékű parkerdők - természetvédelmi területek fenntartásában. A közeljövőben - az Erdők Évének aktualitását kihasználva - mind a Bactoszkóp hírlevélben, mind itt ezen az oldalon részletesen be fogjuk mutatni azokat az eredményeket, amelyeket hazánkban és külföldön sikerült elérni a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítésében.