Hatékony gazdálkodás nitrátérzékeny területen

2021.04.30.

A növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen a nitrogén, viszont magas koncentrációja károsan hathat a környezetre és az emberek egészségére. A szennyezések elkerülése érdekében az Európai Unió a Nitrát Irányelv keretében szabályrendszert állított fel.

Az EU 1991-ben fogalmazta meg a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló irányelvet, mely a csatlakozásuk után a tagországokra, így hazánkra is vonatkozik.

Magyarország területének több mint 69%-a nitrátérzékeny területnek minősül, így a gazdálkodók nagy részének figyelmet kell fordítania a rá vonatkozó előírásokra. Cikkünkben összeszedtük azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek betartásával nem csak a szabályoknak teszünk eleget, de hatékony növénytermesztést is folytathatunk.

 

Derítsük ki, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodunk-e!

Egy talajvizsgálat során könnyedén kideríthető, hogy a nitrátérzékeny kategóriába esik-e a megművelni kívánt földterület. Azt, hogy nitrátérzékenynek minősül-e, 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat igazolhatja. Emellett azonban egyszerűbb módja is van kiderítésének: a MePAR oldalán naprakész adatokat találunk az egyes területek kategorizálásáról. A kereső segítségével könnyedén rálátást kaphatunk arra, hogy érdemes e számításba vennünk a nitrátérzékeny területeket érintő szabályozásokat. 

 

Mire kell figyelnünk, ha kiderül, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodunk?

Vezessünk nyilvántartást – mely a törvényi szabályozás szerint kötelező. A gazdálkodási napló formanyomtatványa mellett az azzal megegyező adatokat tartalmazó nyilvántartás alkalmazható. 

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása kiemelten fontos a nitrátérzékeny területek esetében, hiszen ellenkező esetben magas bírságok fizetése lehet a következmény. Nézzük, mire érdemes figyelmet fordítanunk.

 

A trágya alkalmazhatósága

Lényeges, hogy 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel rendelkezzünk, ha műtrágyát szeretnénk alkalmazni. A nitrátérzékeny talajok esetében a szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehet több mint 170 kg/ha – melybe beletartozik a legeltetés során az állatok által produkált trágya is. Amennyiben egy talaj 12%-nál meredekebb lejtésű, úgy szükséges erózió elleni védelmet biztosítani a trágyázás során.

Ültetvények esetében ez a 15%-nál meredekebb lejtésű területekre igaz. Ha hígtrágyát szeretnénk alkalmazni, akkor mindenképp szükségünk lesz talajvédelmi hatósági engedélyre. Az állattartó területen létrejött trágyát kizárólag szivárgásmentes, megfelelően szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban lehet gyűjteni. 

 

Tiltott tevékenységek 

Olyan nitrátérzékeny területen, amely 17%-nál nagyobb a lejtéssel rendelkezik, nem alkalmazható trágya. A szerves eredetű nitrogén kijuttatása maximum évi 170kg/ha lehet, ezt meghaladó mennyiség alkalmazása tilos. Fagyott vagy hótakaróval fedett talajon semmilyen esetben nem szabad tárgyát alkalmazni. A betakarítás után könnyen oldódó nitrogéntrágyát abban az esetben lehet használni, ha az optimális talajfedettséget biztosító növény vetése 15 napot követően megtörténik, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem teszi szükségessé.  Ebben az esetben – a szármaradvány alászántásával – maximum 80 kg/ha nitrogén alkalmazható. 

Fontos figyelmet fordítani arra, hogy trágya alkalmazása október 31-től február 15-ig tilos. Ebben az időszakban a legeltetés kizárólag akkor megengedett, ha az állatok által produkált trágya nem magasabb éves szinten mint 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség. Február 1-től az őszi kalászosok fejtrágyázása megengedett. 

Amennyiben kérdése adódott, segíthetünk nitrátérzékeny területe hatékony és a törvényi előírásoknak megfelelő megművelésében, forduljon hozzánk bizalommal!