Az egészséges talajélet fenntartása

2022.11.07.

A talajélet és annak biológiai egyensúlya az egyik alappillére a földi életnek. Épp ezért rendkívül fontos ezen érzékeny élettér egyensúlyban tartása. Nézzük meg miből tevődik össze a talaj, mikor beszélhetünk egészséges talajról, és hogyan őrizhető meg ez az állapot.

Miből áll a talaj?

Kb. 50%-ban szilárd és 50%-ban gáznemű és folyékony halmazállapotú összetevőkből. Egy egészséges talaj talajélete rendkívül összetett, egy kis marék földben több élőlény lelhető fel, mint ahány ember él a Földön.

Az egészséges talajéletet mikroszervezetek, állatok és növények alkotják. A mikroszervezeteket gombák, baktériumok és vírusok alkotják. A növények közé a mikro algák, hagymák, gumók, gyökerek és magvak tartoznak. A talajélet részét képző állatok közé pedig az egysejtűek, fonalférgek (gyűjtő nevükön mikrofauna), ugróvillások, termeszek, atkák (azaz mezofauna) és rovarok és puhatestűek (makrofauna) sorolhatók.

Az európai talajok egy négyzetméterében – 30 cm vastagsággal kalkulálva átlagosan 1 billió baktérium, 0,5 billió ostoros egysejtű, 1 milliárd gomba, 1 millió alga, 1 millió fonálféreg, 100 bogár, 80 giliszta és 50 pók található.

 

Talajélet

 

Mikor egészséges a talaj?

Az egészséges talajélet kialakulásához a talaj minden összetevőjének kellő mennyiségben rendelkezésre kell állnia. A fent említett összetevők mind fontos szerepet töltenek be a talajéletben: a nagyobb élőlények, mint a férgek, vakondok járatokat alkotnak a talajban, makropórusokat hozva létre, amelyek elősegítik a talaj szellőzését. Az állatok hozzájárulnak a szerves és ásványi anyagok keveredéséhez, illetve az emésztésük során keletkező anyagok a humuszképződést segítik elő. A növények gyökereinek elhalása szintén a szellőzést támogatja, a mikroszervezetek pedig a humuszképződésben és az ásványi anyagok növények számára hasznosulhatóvá válásában játszanak szerepet.

A talajélet nem csak a talajjal közvetlenül kapcsolatban álló növényzetre gyakorol hatást, hanem a légkörre is a szén megkötésének köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy mérséklik az üvegházhatást a szén-dioxid képződés visszaszorítása által.

A hőmérsékleti ingadozások, a nem megfelelő pH-viszonyok, a túlművelt talaj, a kórokozók mind-mind a talajélet negatív irányba való eltolódását vonják maguk után. A termőterületeken ezért kiemelten fontos az egészséges talajélet fenntartása. 

 

Hogyan járulhatunk hozzá az egészséges talaj fenntartásához?

A talajszerkezet degradációja és a talajélet csökkenése rendkívül kockázatos, így arra kell törekedni, hogy be se következzen az egészségestől eltérő állapot. Az egyensúlyi állapot úgy tartható fenn, ha a műtrágyázás, az egészséges talajéletet, talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai és talajművelési módszerek arányosan oszlanak meg. A baktériumok kiemelkedő szerepet játszanak ebben, hiszen hozzájárulnak a természetes talajélet kialakulásához, a műtrágya megfelelő hasznosulásához és ezáltal az effektívebb növényvédelemhez.

Ahhoz, hogy a megfelelő baktériumkészítményeket, műtrágyákat és növényvédő szereket alkalmazzuk, ismernünk kell az adott talaj sajátosságait, így mindenképpen annak felmérésével kell, hogy kezdődjön a tudatos talajélet fenntartáshoz vezető tevékenység. A gazdaságos talajművelés során ma már elengedhetetlen a különböző talajéletet támogató készítmények alkalmazása, így érdemes ezek között körültekintően tájékozódni.

Ha kérdése, észrevétele adódott az egészséges talajéletet támogató, a talaj tulajdonságaihoz illeszkedő készítmények kiválasztásában, forduljon hozzánk bizalommal.