A szerves trágya általában állati és növényi eredetű maradványokból, mint például a gazdasági állatok ürüléke, fűnyesedék, illetve zöldség-gyümölcs maradékokból áll. Ezek az anyagok mikroorganizmusok segítségével lebomlanak, így kémiai összetételükben gazdag tápanyagforrásokká alakulnak át, amelyeket a növények hasznosítani tudnak. A szerves trágya összetevői között megtalálhatók a nitrogén, a foszfor, a kálium, valamint más mikro- és makrotápanyagok is.

A szerves trágya tartalmazhat gazdálkodási hulladékokat, például szénát, lótrágyát, vagy komposztkávét, de édesvízi algák, baktériumok és gombák is összetevői lehetnek, amelyek a komposztálási folyamatokat segítik elő.

A szerves trágya használata javítja a talaj minőségét és termőképességét, mivel hozzáadja a talajhoz a szükséges tápanyagokat és ásványi anyagokat. Csökkenti a talaj erózióját, javítja a talaj vízmegtartó képességét és növeli a talaj termőképességét is. Használatának előnyei közé tartoznak még az olyan környezeti tényezők is, mint például a talaj ökológiai állapotának javítása, a vízminőség javítása és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Emellett javítja a növények növekedését, és segít csökkenteni a kémiai trágyázás szükségességét, ezáltal csökkentve a talaj és a víz szennyezését.

Azonban, mint minden más mezőgazdasági gyakorlatnak, a szerves trágyázásnak is vannak hátrányai. Ha nem jól használjuk fel, a szerves trágya túlzott mennyisége káros lehet a környezetre, mert növelheti a nitrogén és foszfor körforgását, és ezzel eutrofizációt okozhat. Emiatt fontos, hogy a szerves trágyát megfelelően alkalmazzuk és a megfelelő időben adjuk a talajhoz.

A szerves trágyát leginkább zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a kerti növények esetében érdemes alkalmazni, mert ezeknek a növényeknek magasabb a tápanyagigénye. Alkalmazható a szántóföldi növényeknél is, mert javítja a talaj minőségét és a termés mennyiségét. 

A szerves és a műtrágya összehasonlítása

Összetevők: A szerves trágya természetes forrásból származik, mint például az állati ürülék, vagy komposzt. Míg a műtrágya vegyi anyagokból áll, mint például az ammónium-nitrát, vagy a foszfát.

Elérhetőség: A szerves trágya környezetbarátabb, de nehezebben hozzáférhető, a műtrágyát viszont bárhol beszerezhetjük.

Csomagolás: A szerves trágyát rendszerint nem csomagolják, a műtrágyát viszont igen.

Hatás: A szerves trágya a talaj szerkezetét és mikroorganizmusait is javítja, míg a műtrágya csak a növények növekedését segíti elő. Emellett a szerves tárgya fokozatosan bomlik le, így a növények folyamatosan tudnak táplálkozni belőle, míg a műtrágya azonnal, de rövid ideig képes hatni.

Ár: A szerves trágya általában drágább, mint a műtrágya, de hosszú távon megtérülő befektetés, mert a talaj minősége javul, valamint a termés mennyisége és minősége is nő.

Összefoglalva, a szerves trágya mezőgazdasági alkalmazása jelentős előnyökkel jár a talaj minőségének javítása, a növények növekedése, termésének növelése szempontjából. Emellett olyan környezeti előnyöket is megtapasztalhatunk, mint például a talaj ökológiai állapotának és a vízminőségnek a javulása, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.