Bactoszkóp Fuzárium-menedzsment

A legfontosabb fertőzési források a talajban talál- ható fertőzött növényi maradványok, ahol a kóroko- zó nemcsak áttelel, hanem fel is szaporodik! Az alsó levelek könnyen megfertőződnek és kalá- szolás – virágzás időszakában a csapadékos időjá- rás megteremti a járvány kialakulásának optimális feltételeit. Különösen az elhúzódó virágzás haj- lamosít: a maghéj és az aleuron réteg kialakulása után a búza már nem érzékeny a fertőzésre. A fuzáriumos csőpenész fertőzés kialakulásának a tavaszi és a virágzáskori csapadékhiány kedvez, ami a virágzás elhúzódásával – a fogékony időszak meghosszabbodásával -, magyarázható. Ha ezekben az időszakokban, főként a vi- rágzás után sok az eső, akkor a fuzáriumos szárkorhadás kialakulásának esélye nő meg (Árendás, 2021.) A kórokozó fertőzött vetőmaggal is terjedhet, de a talajban lévő növénymaradvá- nyok a legfontosabb primer fertőzési források. A fuzáriózis elleni védekezés sikeressége az integrált növényvédelmi eljárás rendszerszintű alkalmazásával érhető el, amelyben az agrotechnikai, kémiai és mik- robiológiai eljárásoknak egyenrangú szerepe van. A fertőzés elsődlegesen a talajban, illetve annak felszínén maradt növényi ma- radványokból indul. A fuzáriumgombák polifág kórokozók, számos pázsitfűfélén megélnek. E gazdanövények irtása is fontos védekezési mód. A szár- és gyökérmaradványok leforgatásával jelentősen csökkenthető a fertőzés kialakulásának esélye. Sok vizsgálat bizonyította, hogy a forgatásos talajművelés (szántás) a fertőzött növényi maradványok mélyre for- gatása miatt a leghatékonyabb preventív védekezés. A gyakorlat- ban viszont a költségkímélő forga- tás nélküli, és a direkt vetés terjedt el, megteremtve ezzel a tömeges fertőzési forrás állandó jelenlétét. A kukorica - őszi búza vetésvál- tás is számottevően növeli a fuzári- ózis fertőzésveszélyét. A búza elhúzódó virágzása hajlamosít Kukorica fuzáriózis Integrált védekezés A kezeletlen szármaradványok az elsődleges fertőzési források F. graminearum konídiumok 6