Bactoszkóp Cellulózbontás

A mezőgazdasági termelés során sokszor tapasztaljuk, hogy egyes technológiák, melyek jelentős hasznossággal rendelkeznek, ugyanak- kor negatívan hatnak a növénytermesztési folyamatokra és megnehe- zítik a gazdálkodók dolgát. Így van ez a forgatás-nélküli talajművelés- sel kapcsolatban is. CELL-ulózt bont, talajt épít Forgatás nélkül A forgatás nélküli talajművelési eljá- rások több éves tapasztalatai mutatják, hogy kedvező hatással vannak pl. a ta- lajaink víz- és tápanyag-gazdálkodására és jelentős gázolaj megtakarítás ered- ményeznek a szántásos technológiához viszonyítva. Az előnyös tulajdonságok mellett folyamatosan felmerülnek az elővetemény után visszamaradó szár -, és gyökérmaradványok által előidézett növényvédelmi problémák, valamint az utónövény vetési minőségét negatívan befolyásoló hatások. Gyakori a szalmaku- pacok miatti hiányos repce kelések látvá- nya. A lassan lebomló növényi maradvá- nyok hatása nemcsak a kelési időszakban káros a növényeinkre, hanem a vegetáció folyamán vontatott fejlődés, heterogén növényállomány és kevesebb termés a következménye. Egyes károsítók, mint a fuzárium, a sclerotínia, „mocskospajor” stb. megjelenése is nagymértékben függ a visszamaradó növényi maradványok mennyiségétől. A megoldás nem a szántás erőltetésében, vagy a szalma- bálák erőművekben történő elégetésében van! Több mikrobiológia - kevesebb mechanika és kémia Az integrált mezőgazdasági termelés- ben a mikrobiológiai készítmények már ma is jelentős hangsúlyt kapnak. A ha- gyományos termelési elemek (műtrágya, növényvédő szerek) kiegészítésére és hatékonyságuk fokozására alkalmazha- tók. Humusz, humusz, humusz! A talaj megfelelő szervesanyag-fenn- tartásához elengedhetetlenek a talaj- baktériumok és gombák. Egy biológiailag jól működő talajban, akár 20 tonna mik- robiota található, amelyek a humusz- képződésért és annak fenntartásért nélkülözhetetlenek. Az érett humusz a talaj tápanyagraktára, amelyben a tápanyagok szerves kötés- ben vannak és minél nagyobb ez a raktár annál jobb a talaj tápanyag-, víz szolgáltató képessége. A gabonatarlók növényi melléktermékeiben lévő tá- panyagok jelentős értéket képviselnek, valamint bon- tásukkal növelhető a talajok szervesanyag-, humusz tartalma. Emellett – szakszerűen kezelt szervestrágya hiányában -, a hasznos mikroorganizmusok pótlásával, talajoltással a talajképződést, a víz- és levegőgazdálkodást, a kórokozók elleni védelmet is segíthetjük. 5