Intenzív növénytermesztés intenzív talajerő gazdálkodással

2018.10.19.AGRO.bio

A szántóföldeken a betakarításra kerülő napraforgó és kukorica után nemcsak 3-5 tonna gyökér-, hanem további 6-10 tonna szármaradvány kerül a talajba. Ennek megfelelő „feldolgozásához” alkalmazhatjuk a mikrobiológiai oltóanyagokat.

 

A mezőgazdasági termelés intenzívvé válásával megnövekedett a kultúrnövények számára kiadott tápelemek és növényvédő szerek mennyisége, amelyet a legújabb genetika felhasználásával nemesített fajták és hibridek vesznek fel a hagyományosnál magasabb és jobb minőségű termés elérésének érdekében. Ahhoz, hogy a megnövekedett elvárásoknak a növények eleget tudjanak tenni, a termesztőközeget (azaz a talajt) is alkalmassá kell tennünk az intenzívvé vált igények megfelelő szintű kielégítésére. A mikrobiológia két területen nyújt ebben segítséget:

  1. a gazdasági növények gyökérzónájának aktivitását, vitalitását növeli meg, illetve
  2. a talajba került, a normális többszörösét meghaladó mennyiségű növényi maradvány lebontását teszi intenzívebbé és gyorsabbá.

Mit jelent pontosan ez utóbbi kijelentés? Egy bolygatatlan területen a talajban élő őshonos mikróba populáció normál esetben az elpusztult egynyári növények gyökereit és az évelő növények gyökereinek elhaló részeit bontja el, és tárja fel a bennük lévő tápelemeket. A szántóföldeken most betakarításra kerülő napraforgó és kukorica után nemcsak 3-5 tonna gyökér-, hanem további 6-10 tonna szármaradvány kerül a talajba. Ennek megfelelő „feldolgozásához” alkalmazhatjuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, amelyek az intenzív tarlóbontáshoz szükséges és a folyamat megnövekedett nitrogén igényét biztosító speciális törzseket tartalmaznak.

Az AGRO.bio Kft. megbízásából a NÉBIH pécsi talajbiológiai laboratóriumában szakemberek kétféle talajtípuson és három növény esetében vizsgálták a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazásával végzett tarlóbontás dinamikáját. A kukorica és napraforgó szármaradványok esetében az eredmények azt mutatják, hogy BactoFil Cell alkalmazásával 10 hónap alatt a tarlómaradványok tömege 80-90%-kal csökken, azaz bomlik el és válik felvehetővé a következő növény számára.

A BactoFil Cell alkalmazásával a növényi maradványokból feltárt tápelemek hatása már az utóveteményben is mérhető.

Az AGRO.bio kardoskúti demo farmján, napraforgó szármaradványainak kezelése után az utóvetemény őszi búzában végzett értékelés pozitív eredményt mutatott a kezeletlen kontroll területhez (100%) képest:

Felhasználási javaslat: A BactoFil Cell tarlóbontó oltóanyagot (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Amennyiben őszi kalászos kerül a kapások után a vetésforgóban a területre, akkor a tarlóbontással egy menetben a következő kultúra oltása is elvégezhető. Ebben az esetben javasoljuk a BactoFil Cell 1 l/ha mellé a BactoFil A10 1 l/ha és/vagy TrichoMax 1 kg/ha felhasználását. A BactoFil A10 a gyökérzónában élőbaktériumokat, míg a TrichoMax hiperparazita gombatörzset tartalmaz. Mindkét termék segíti a növények ellátását tápanyagokkal (N-kötés, PK-mobilizálás), hormonokkal, vitaminokkal, biokontroll hatású, azaz segít távol tartani a növénytől a kórokozó gombákat.