A TUDOMÁNY ÉLETET MENT...

2008.04.22.

1876-ban a mai napon született Bárány Róbert, aki 1914-ben megkapta és 1916-ban átvette az orvosi Nobel díjat, ami az életét mentette meg.

Bárány Róbert (1876 - 1836) Nobel díjas orvos.

1900-ban végzett a Bécsi Egyetem orvosi karán, majd Bécsben kezdett gyógyítani. A szakterülete az otológia, vagyis a fül vizsgálatával és gyógyításával foglalkozó tudomány lett. Újszerű vizsgálati módszereiért és a szakterületen elért eredményeiért 1914-ben neki ítélték az orvosi Nobel díjat. A baj csak az volt, hogy ő akkor éppen orosz hadifogságban sínylődött, és még a díj átvételére sem tudott elmenni. Szemet szúrt ez Károly Svéd Hercegnek, aki mindjárt szólt a Svéd Vörös Keresztnek, hogy kerítsék elő Bárány Róbertet. Két évig ment a diplomáciai huzavona az oroszok meg a svédek között, míg végül 1916-ban Bárány ünnepélyesen átvehette a Nobel díjat. Ezután haláláig az Uppsala Egyetem professzora volt. Többször emlegette, hogy az ő élete is példázza, hogy a tudomány életet ment.

Amúgy az osztrákok azt mondták, hogy stipp-stopp, Bárány Róbert osztrák. Mi meg úgy vagyunk vele, hogy jó, akkor legyen osztrák, a Bárány amúgy is tipikus osztrák név. Erről Sir Yehudi Menuhin (1916 - 1999) jut az eszembe, aki szintén április 22-én született és aki a XX. század legelismertebb hegedűművésze volt. 3 évesen kezdte a tanulást és 1923-ban, 7 évesen már fellépett a San Franciscoi Szimfonikus zenekarral. Yehudi Menuhint több ország is "a magáénak mondja": orosz zsidók voltak a szülei, New York-ban született, élete utolsó 29 évében svájci állampolgár volt, a legtöbb időt London-ban töltötte és angol állampolgár is lett. Szomorú dolog, hogy a halál Berlin-ben érte. Küldetésének tartotta, hogy a kevésbé ismert Kelet-Európai zeneszerzők műveit is játssza. Jelentős szerepe volt Bartók Béla műveinek nemzetközi elismertségének a megteremtésében is. Őfelsége II. Erzsébet 1985-ben ütötte lovaggá.

Yehudi Menuhin