SZELLEM A PALACKBAN? -- GMO (genetically modified organism)

2008.07.23.

Jó szellem, vagy rossz? Biztosan senki sem tudja a választ, de ahol egyszer kiengedik, ott soha többé nem lehet visszazárni a palackjába.

Pár éve az egyetemen még néztünk, mint a moziban, amikor egyik nagyon kedves tanárunk lazán bedobta, hogy a biotechnológia az már olyan, hogy fogják a szentjánosbogár DNS-ét, kivágnak belőle egy darabot, berakják a dohány DNS láncába, az meg szépen világít. Elmondva jónak tűnt, csak az értelmét nem láttam tisztán. Nem úgy a zebrahal esetében, aminek szintén belepiszkáltak a génjeibe és olyan állatot állítottak elő, amelyik pirosan fluoreszkál. Olyan szép látvány, hogy az ember feldobja az agyát.

Alapvetően a GMO is a bakteriológusok által indult. Egy Herbert Boyer nevű amerikai kutató beleásta magát az E. coli baktériumba még a '70-es évek elején. Csinált is egy céget, amelyet GENETECH-nek hívnak. Ez a cég 1978-ban bejelentette, hogy megkezdi a GMO baktériumok által termelt inzulin előálítását. Ez sokkal több volt, mint tudományos szenzáció. Aztán 1986-ban egy kis amerikai cég az Advanced Genetic Sciences, ice-minus pseudomonasok génjeit vitte be különböző növényekbe, amelyek így jó fagytűrőkké váltak.

Teltek, múltak az évek, a kutatók kutattak szorgalmasan, míg jött a 2000. év, az ezredforduló. Ekkor durrant először igazán nagyot a GMO bomba, amikor a Science magazinban megjelent a GMO arany rizs (Golden Rice) bejelentése. Ez attól arany, hogy elég sárga, mivel belevitték a béta-karotin termeléséért felelős géndarabot. Az előállító tudós a svájci Ingo Potrykus (ő van lentebb a TIME magazin címlapján). Mindenki tudta azonnal, hogy van biznisz a dologban, mert ezt a rizst oda lehet adni a szegény népeknek és akkor ők a szénhidrát mellett az A vitamin pro-vitaminját is bevihetik a szervezetükbe a rizzsel. Természetesen hova máshova nyúlhattak volna génekért, mint a talajbaktériumokhoz és a rizsbe az Ervinia uredovora nevű talajbaktériumból építették be a megfelelő DNS-darabot. Amikor már tutira látszott, hogy itt valami nagy dologról van szó, akkor a szintén svájci Syngenta ráállított erre a rizsre egy biológus csapatot, hogy turbózzák még egy kicsit a géneket. Beleraktak apait-anyait, míg végül 2005-ben kijöttek az új növénnyel, amelyet arany rizs II-nek neveztek. Ez a rizs éppen 23-szor annyi karotinoidot tartalmazott, mint az előző arany rizs. Ebből elég megenni kb. 14 dekát és megvan a napi provitamin. A termék további útját a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatja, akik azért megnézik, hova teszik a pénzt. Most azon dolgoznak, hogy a karotin mellett E vitamint is termeljen a rizs, amelynek állítólag az íze is szuper.

Normál rizs és az arany rizs

A TIME magazin 2000 májusi számának címlapján Ingo Potrykus az arany rizs feltalálója, a növénnyel.

"Ez a rizs évente megmenthet egy millió gyereket ...de a tiltakozók azt hiszik, hogy az ilyen, genetikailag módosított élelmiszer rossz nekünk"

A GMO termékek tengernyi irodalmából a jövőben megpróbálok újabb cseppeket megosztani a Tisztelt Olvasókkal.

U.i.: Németországban a kialakult GMO helyzetről elég jó összeállítás látható itt: http://194.95.226.237/stareg_visual_web/data.do?cachefoi=yes