AZ APOLLO PROGRAM ÉS A LIBÁDI REPCETERMESZTÉS...

2009.01.27.

annyiban hasonló, hogy a tragikus kezdetet fényes sikerek követték. Mindkét eset bizonyítja, hogy nem szabad feladni és idővel a szerencse is besegít.

Kétségtelen tény, hogy a NASA eddigi legsikeresebb programja az APOLLO program volt, hiszen ennek a keretében valósult meg az emberiség talán legnagyobb eredménye, a Holdraszállás. A képen az Apollo-1 legénysége látható, Virgil Grissom, Ed White és Roger Chaffee. Ma 42 évvel ezelőtt - 1967 január 27-én - a három bátor űrhajós meghalt a gyakorlat során a kabinban keletkezett tűzben. A kilövés amúgy február 21-re volt tervezve a visszatérés pedig március 7-re. Az eset előtt pár héttel Grissom a következőt nyilatkozta: "Itt nagy a kockázat, mint ahogy minden kísérleti program esetében így van ez és előbb vagy utóbb elveszíthetünk valakit. Remélem, hogy ez soha nem történik meg, de ha mégis, akkor bízom benne, hogy Amerika népe nem fogja azt gondolni, hogy ez túl nagy ár az űrprogramunkért". Megeshetett volna, hogy végleg leállítják az Apollo programot de nem így lett és a NASA minden korábbinál nagyobb igyekezettel folytatta a munkát. Két évvel később 1969 július 21-én az Apollo 11 leszállt a Holdra.

Gyakran eszembe jut ez az eset, hiszen az ember sokszor van úgy, hogy egy kudarc után indokolt lehet feladni a dolgot. Viszont könnyen lehet, hogy jobb folytatni és jobban csinálni valamit.

Nemrég az AGRO.BIO CLUB 500 összejövetelén találkoztam Juhász Péter Úrral, aki a Libádi Szövetkezet elnökhelyettese. Olyan magas színvonalon és olyan eredményesen termesztik a repcét, hogy a múlt évben oda szerveztük "A sikeres repcetermesztés útja" szakmai kirándulást és a BACTOSZKÓP hírlevél júniusi számában részletesen írtunk az általuk követett technológiáról. Az írás illetve a hírlevél letölthető innen: http://www.agrobio.hu/?base=downloads&cid=5

Az a dolog lényege, hogy a Libádi Szövetkezetben nem termesztettek repcét. Az első évben, amikor vetettek, a szárazság és a hideg miatt tavasszal ki kellett szántani az egészet. Ekkor dönthettek volna úgy, hogy soha többet repce, de nem így lett. Nagyon precíz és intenzív technológiát követnek és azóta a szerencse is melléjük szegődött. A közel 300 hektár repce a gazdaság sikernövénye. (Zárójelben megjegyzem, hogy a BactoFil-os kezelés a technológia része és nem csak repcében.)