Karthágó romjai látszanak a képen. Mindenki ismeri a történetet, miszerint amikor i.e. 146-ban Scipio serege megölt kb. 150.000 karthágói lakost, kb. ötvenezret meg elvittek rabszolgának, akkor lerombolták a várost, már amennyire tudták és Scipio a végső pusztítás jelképeként sót szórt a földbe. Karthágó azóta az élet totális elpusztításának ikonjává vált. A sózás azt szimbolizálja, hogy még az újraéledés lehetőségét is elpusztították.

Szóval a só. Naponta esszük a konyhasót, amire szüksége van a szervezetnek, de a sok megárt, sőt halálos lehet. Azokat az anyagokat nevezzük sónak, amelyek egy pozitív töltésű kationból és egy negatív anionból állnak. A sók elnevezésénél mindig a kation van elöl és utána írjuk kötőjellel az aniont (pl.: nátrium-klorid, ammónium-nitrát). A sók szilárdak és természetesen nagyon jól oldódnak a vízben, amely során elektrolit képződik.

Szóval a műtrágya is só. Érdekes lenne kiszámolni, hogy mennyi sót szórtunk ki a földekre csak az elmúlt 50 év során. A föld sózása meg az élet pusztításának ősi rítusa.

Kedves Tisztelt Olvasók!

Ne gondoljanak bigott műtrágyaellenesnek. Egyértelmű, hogy műtrágyára szükség van a fenntartható termesztéshez, mint ahogy az embernek is kell naponta egy kiskanálnyi konyhasó. Viszont a mennyiségre a sóknál nagyon kell figyelni. A kellő adag szükséges, a sok ártalmas. A fenti képen két jól ismert műtrágyasó látható, a L...isó és a P..isó. Azt javaslom Tisztelt Mindnyájuknak, hogy mielőtt kiszórják a műtrágyát, gondoljanak Scipiora, gondoljanak Karthágóra!

Magánemberként a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordultam azzal a kéréssel, hogy kötelezzék a műtrágyatermékeket forgalomba hozókat arra, hogy tüntessék fel a csomagoláson azt, hogy a műtrágyasó károsíthatja a talajt és a környezetet, hasonló módon, mint ahogy a dohánytermékeken is megtalálható a megfelelő figyelmeztetés. Tudom, hogy ez nem lesz könnyű menet, nem is azért csinálom, mert könnyű, hanem mert hiszem, hogy ennek így kell lenni.