SZAKMA ÍNYENCEKNEK...

2011.11.09.

A mezőgazdasági termelés gazdaságosságának az első számú törvénye az, hogy a több, az több. Legyen szó termésről vagy akár a szármaradványról...

Akik nagykanállal falják a szakmát, azokat bizonyára érdekli, hogy hogyan sikerült a képen látható Strezenecki Bélának a Borsod megyei Hejőkürt határában 20 hektáron 40 tonna kukoricát termelni. Természetesen nem összesen, hanem plusszban a BactoFil-os kezelés hatására. Ja, és nem ám mondjuk 100 tonnához sikeredett ezt a 40-et hozzátenni, hanem a 200-hoz.

Egy szó mint száz, az Úr közel 1000 hektáron gazdálkodik - amúgy elég intenzíven. Ebből mintegy 400 hektáron volt az idén kukorica, amelyből 60 hektárt a vetéskor BactoFil-lel kezelt. Az a 60 hektár 3 táblát érintett, amelyből a képeken látható tábla 20 hektáros darabját kezelte. Szeptember 20-án készült a két kép, miután Strezenecki Béla szólt Sztrakon Zsolt területi képviselő kollegámnak, hogy érdemes lenne megnéznie a táblát, mert a BactoFil-lal kezelt terület látványosan jól néz ki. Nagyobb a növényállomány és a csövek is szemlátomást nagyobbak. Aztán a múlt héten megvolt a betakarítás.

A csak műtrágyázott terület termésátlaga közel 10 t/ha, a BactoFil-lal kezelt 20 hektáros területen pedig mintegy 12 tonna termett hektáronként.

Ezek nagyon nagyon jó eredmények, ismerve az idei szezon kedvezőtlen csapadékviszonyait. Annyit azért hozzá kell tenni, hogy Borsod megye ezen a részén éppen volt annyi csapadék, amikor már éppen nagyon kellett... Természetesen ennek a termésnek a hátterében van egy nagyon jó fajta, a képen is láthatóan nem túl ritkára vetve (70.000 tő/ha) és a BactoFil mellett némi műtrágya is. A műtrágyával kapcsolatban nagyon fontos megjegyezni, hogy természetesen annak nem csak az adagja számít, hanem a kijuttatás ideje és módja is. Strezenecki Béla 150 kg/ha 3x15-ös műtrágyát adott ki a vetéskor pár centire a magok mellé szórava. A BactoFil kijuttatása is ekkor történt, egy egyedi kijuttató berendezéssel pontosan a sorokra csurgatva. Aztán amikor a kukorica már szépen nőtt növögetett, akkor a sorközkultivátorozáskor kijuttatásra és bedolgozásra került még 3 mázsa/ha nitrogéntrágya.

Szépen elválik a táblán a BactoFil-lal kezelt terület. A növények között maga a gazda, a méretek szemléltetése miatt. Hogy érdemes volt-e 2 tonna kokoricáért 1 liter BactoFilt megreszkírozni? Ez nyilván nem kérdés.

Akik idáig jutottak ennek a hírnek az olvasásával, azok szerintem a szakma ínyencei, akiket érdekelnek a finom kis részletek és a dolgok tudományos háttere. Jöjjön akkor a szakma egyik "kis részlete".

Nyilván minden termelő nagyon örül a BactoFil kezelés hatására kapott többlettermésnek. Azonban nem csak ennek érdemes örülni, hanem a nagyobb növénytömegből eredő nagyobb mennyiségű növénymaradványnak is. A hírben szereplő Strezenecki Béla például nem csak + 2 tonna kukoricát kapott hektáronként, de legalább - ez most az általam becsült érték - 35-40 deka növénymaradvány többletet négyzetméterenként. Ez pedig szintén elég nagy érték.

Már jó 100 éve is tudták a gazdálkodók, hogy az alacsony termőképességű, kedvezőtlen szerkezetű talajok javításának legjobb módja a minél több növénymaradvány és főleg kukoricaszár beszántása minél több szervestrágyával. Napjainkban a jelenlegi lehetőségek mellett a minét több kukoricaszárat úgy hívják, hogy minél több kukoricaszár. A minél több érett istálótrágyát pedig úgy hívják, hogy 1 liter BactoFil CELL. Ha a minél több kukoricaszárat lepermetezik BactoFil CELL-lel és a talajba forgatják, akkor az egy nagyon nagyon jelentős talaj (szerkezet) javító hatást eredményez. Már a következő kultúra hozzájut a növénymaradványban lévő tápanyaghoz és a szármaradványok nem nehezítik a művelést és nem lesznek táptalaja kórokozóknak.

Van egy kis nüansz azonban, amely a BactoFil CELL-lel kezekt kukoricát követő növény látványosan gyors, erőteljes fejlődését magyarázza. Ez pedig a zeatin.

A zeatin egy nagyon fontos növényi hormon, amely a cytokininek csoportjába tartozik (a növényi hormonok a hatásuk és a szerkezetük alapján 3 csoportba sorolhatók, auxin, gibberelin és cytokinin). A nevét onnan kapta, hogy először a kukoricában (latinul Zea mais) találták meg. A zeatin vizsgálata magyarázta, hogy azokban az országokban, ahol van kókuszdió, ott miért locsolják évszázadok óta a kókusztejjel az emberek a kis növényeiket, amelyek ennek hatására sokkal gyorsabban nőnek. A kókusztej ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz zeatint. Amúgy a kókusztejből kivont zeatin az emberi bőr öregedésének is az egyik leghatékonyabb lassítószere, ezért is teszik bele a magasan árazott arckrémekbe. És hogy jön a képbe a BactoFil CELL? Úgy hogy a zeatin a kukoricaszárban lévő cellulózból annak baktériumos bontása során képződik nagy mennyiségben és ha van mellette az auxinokhoz tartozó indol-3-ecetsav, amelyet szintén termelnek a BactoFil A 10 és B 10 készítményekben lévő baktériumtörzsek, akkor nagyon erőteljes növényfejlődés serkentő hatás tapasztalható.

Végezetül még egy nüansz: Ez a régóta köztudott dolgot az egyik nagy (francia) műrtágyagyártó cég is meglovagolta. Nem írom le a nevüket, mert nem nagyon szeretem őket, a szerintem túlzottan pökhendi viselkedésük miatt.

Lényeg a lényeg, hogy ez a cég gyárt olyan műtrágyát, amiben a makro- és mikroelemek mellett többek közt zeatin is van. Ez a műtrágya elég drága (nagyon drága) de a zeatin az zeatin, úgyhogy aki eddig kicsengette rá a pénzt, az többnyire látta is a hatást.

Egy költői kérdéssel zárnám ezt a szösszenet Kedves Tisztelt Olvasó, Tisztelt Gazdálkodó. Mi éri meg jobban? Zeatint venni drága műtrágyában, vagy inkább mikroorganizmusokkal előállítatni a kukorica szármaradványból?