A BURGONYA (CO2) LÁBNYOMA...

2011.11.03.

A fenntartható mezőgazdaság alapja, hogy fenntarthatóan termeszthető növényeket termesztenek. Fenntartható módon.

Nem vagyok anglomán (remélem) de az angol mezőgazdaság törekvéseit a fenntartható mezőgazdaság megteremtésére nagyon nagyra értékelem és számos vonatkozásban erősen megszívlelendőnek és követendőnek tartom. Elég fontos háttere a dolognak, hogy az Egyesült Királyságban a szántóföldek és a kertészetek összes területe nem túl sokkal több, mint kis hazánkban, alig 5 millió hektár. Ellenberger az Egyesült Királyság lakossága kicsit több, mint 61 millió, tehát jóval több, mint 6-szor annyian vannak, mint mi magyarok. Ezt a szituációt úgy tudjuk elképzelni, hogy olyasmi, mint ha nálunk csak kb. 800 ezer ha mezőgazdasági felület lenne. Azért gondolom, akkor jópár dolgot mi is másként csinálnánk. Lényeg a lényeg, hogy a briteknek a burgonya alapvetően fontos dédelgetett növényük. Ennek az az oka, hogy amíg például a gyümölcsfélékből csak a szükségleteik 10%-át tudják megtermelni, addig zöldségfélékből közel 60%-ot. Burgonya esetében pedig önellátók. Legalábbis ami a feldolgozatlanul értékesített burgonyát illeti, hiszen a feldolgozott burgonya felét azért máshonnan hozzák.

Az alábbi internetcím a Farmers Weekly Interactive című angol mezőgazdasági portál egyik most megjelent írására mutat, amelynek a címe: Reducing the potato's carbon footprint. Ez szabad ferdítésemben kb. annyit jelent, hogy: A burgonya szén (dioxid) lábnyomának a csökkentése. A szerző - Mike Storey - azt írja, hogy a burgonya az Egyesült Királyságban határozottan fenntarthatóan termeszthető növény, de ez a jövőben csak akkor maradhat így, ha a termelők alkalmazkodni tudnak a változó feltételekhez és csökkenteni tudják a burgonya "szén lábnyomát", vagyis a szektor folyamataiban keletkező üvegház hatású gáz kibocsájtást. Az illetékes DEFRA minisztérium (Department for Environment Food and Rural Affairs) vizsgálta, hogy milyen tényezők milyen mértékben játszanak szerepet a burgonya lábnyomában és azt az eredményt kapta, hogy le lehet szállni a növényvédőszeripar csesztetéséről, hogy így a sok permetelés meg úgy a sok permetelés, mert a növényvédelem egyrészt alig 2%-kal játszik bele a lábnyomba, másrészt hatékony védelem nélkül nem lehet normális burgonyát termeszteni. Ellenberger a műtrágya, az előállítása, a szállítása, a kiszórása és az abból a természetnek nemigen felróható módon levegőbe visszajutó gázai 55%-ban képviseltetnek a burgonya carbon footprint-jében vagyis széndioxid lábnyomában. Ez az, amin mindenképpen változtatni akar az ottani illetékes minisztérium, meg a terméktanácsnak megfelelő szervezet (Potato Council), arról nem is beszélve, hogy ők már azt is világosan felfogták, hogy a műtrágya brutálisan hazavágja a féltve őrzött termőföldjüket. Hogy hogyan gondolkodnak talajvédelem kérdésében, és mit meg nem tesznek ezért, aki megérti az angol szöveget, annak a második linket is ajánlanám.

http://www.fwi.co.uk/Articles/27/10/2011/129753/Reducing-the-potato39s-carbon-footprint.htm

http://www.fwi.co.uk/Articles/27/10/2011/129749/Green-waste-compost-helps-boost-soil-health.htm

A burgonya lábnyomát pedig hatékonyan lehet csökkenteni az elővetemény növénymaradványinak a BactoFil-os kezelésével és az ültetés előtti talajaktiválással. A cikkben szó van még arról, hogy a burgonyatermesztés során az öntözűvíz adagokat is csökkenteni kellene, amire a BactoFil-os kezelés szintén lehetőséget teremt.