Hogyan növeljük talajaink értékét?

2017.09.11.Szabó István - AGRO.bio

A talaj egy feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás, amelynek termékenysége a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés alapja. A termékeny talaj olyan fizikai, kémiai és biológiai egység, rendszer, amelynek legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szerves anyag (humusz) tartalma.

A talaj egy feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás, amelynek termékenysége a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés alapja. A termékeny talaj olyan fizikai, kémiai és biológiai egység, rendszer, amelynek legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szerves anyag (humusz) tartalma. Ez minél magasabb, a talajnak annál jobb a tápanyag-, víz-, hőgazdálkodása, annál jobb a (genetikai) szerkezete.

A szerves anyaggal való gazdálkodás legalább olyan fontos feladat, mint a jövedelmező termelés. Mindkettő elengedhetetlen az üzem hosszú távú működéséhez, működtetéséhez. A talajok szerves anyagának egy része lassan változik, és a talaj szerkezetességéért felel, a másik része pedig táplálékul szolgál az ott élő szervezeteknek (a növényeknek is), tehát folyamatosan csökken. Ennek a mennyiségnek a visszapótlásához, illetve a szerkezet javításához szerves anyagot kell „bevinni” a talajba:

  • istállótrágyát
  • hígtrágyát
  • zöldtrágyát
  • komposztot
  • növényi maradványokat

A fenti felsorolásban növényi tarlómaradványok jelentősége a legnagyobb. Miért? Mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, és állított elő belőlük és a levegőből megkötött széndioxidból szerves anyagot. Ha a tarlót kezeljük és bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

Mekkora is ez a mennyiség? Kismányoki és Tóth (2012) adataiból tudjuk, hogy a napraforgó és a kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma 100-130(!) kg N, 50-70(!) kg P2O5 és 80-170(!) kg K2O hektáronként. Megfelelő agrotechnikával és cellulózbontó mikrobiológiai anyagok használatával ennek a mennyiségnek 70-80%-a már a betakarítást követő vegetáció során az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a BactoFil® Cell cellulóz és hemicellulóz bontó használata, amelynek segítségével gyorsítani tudjuk a növényi maradványok elbontását, és javítani tudjuk azok hasznosulását: növényi táplálék illetve humifikáció. Az elbontott növényi maradványokon nem tudnak fennmaradni az ott áttelelő növényi kórokozók, így a következő évben csökken a fertőzőképes mennyiség, ezzel együtt nő a növényvédelem hatékonysága és javul az állomány egészségi állapota.

Az AGRO.bio megbízásából a NÉBIH pécsi talajbiológiai laboratóriumában szakemberek kétféle talajtípuson és három növény esetében vizsgálják a BactoFil® Cell alkalmazásával végzett tarlóbontás dinamikáját. A kukorica és napraforgó szármaradványok esetében az eredmények azt mutatják, hogy BactoFil® Cell alkalmazásával fél év alatt a tarlómaradványok tömege 75-85%-kal csökken, azaz bomlik el és válik felvehetővé a következő növény számára.

 

 

 

Felhasználási javaslat: A BactoFil® Cell tarlóbontót (1,0 l/ha dózisban, 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil® T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk! A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Amennyiben őszi kalászos kerül a kapások után a vetésforgóban a területre, akkor a tarlóbontással egy menetben a következő kultúra talajoltása is elvégezhető. Ebben az esetben javasoljuk a BactoFil® Cell 1,0 l/ha –os dózisa mellé a BactoFil® A10 1,0 l/ha -os és/vagy TrichoMax 1,0 kg/ha –os dózisú kombinálását. A BactoFil® A10 a gyökérzónában élőbaktériumokat, míg a TrichoMax hiperparazita gombatörzset tartalmaz. Mindkét termék segíti a növények ellátását tápanyagokkal (N-kötés, P,K -mobilizálás), hormonokkal, vitaminokkal, biokontroll hatású, azaz segít távol tartani a növénytől a kórokozó gombákat.

 

    

          A BactoFil® Cell hatása a kezelést követő 14. héten

További információkkal keressék területi szaktanácsadó kollégáinkat!